Adatgyűjtés: 1968-as megállapodást mondtott fel Németország

Németország az adatgyűjtő botránnyal összefüggésben pénteken felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást.

A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német külföldi hírszerző szolgálatot (BND) és a belső elhárítást (BfV) a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére – vagyis telefonok lehallgatására, levelek, táviratok elolvasására – és az így keletkezett adatok megosztására. A német külügyminisztérium pénteki közleménye szerint Németország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával mondta fel az egyezményt. A felek egymással egyetértésben, diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül a megállapodást.

A közleményben idézik Guido Westerwelle tárcavezetőt, akinek szavai szerint a hatálytalanítás folyamata hetekig tartott. A lépés „a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vita szükséges és helyes következménye” – közölte a német diplomácia vezetője. Korábban a kormány képviselői az NSA titkos adatgyűjtő programjai körüli vitával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az 1968-as megállapodás ugyan érvényben van, de Németország egyesítése óta nem érkezett olyan kérés a német szolgálatokhoz, amelyben az egyezményre hivatkoztak volna. Németországban továbbra is állomásoznak amerikai és brit csapatok.

Németországban a náci Gestapo és a Stasi emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. Különösen az után, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.

A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Egy csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 78 százaléka nem hiszi el ezt az állítást, és 70 százalék elégedetlen az ügy feltárására irányuló kormányzati erőfeszítésekkel.

A „United Stasi of America” feliratot vetítette ki egy művész az Egyesült Államok berlini nagykövetségének falára július elején, hogy az egykori keletnémet politikai rendőrség nevére utalva tiltakozzon az amerikai kormányzat legutóbbi lehallgatási botrányának európai vonatkozásai miatt.

Mobilszolgáltatókkal és hálózatüzemeltető nagyvállalatokkal dolgozik együtt a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ), az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik legfontosabb partnere – jelentette pénteken az NDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság és a Süddeutsche Zeitung című lap.

Az NDR és a müncheni lap az NSA volt munkatársának, Edward Snowdennek a kiszivárogtatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a GCHQ szorosan együttműködik egyebek között a British Telecom, a Verizon és a Vodafone mobilszolgáltatókkal, valamint a Level 3, az Interroute, a Viatel és a Global Crossing hálózatüzemeltető társaságokkal. Egy 2009-es dokumentum szerint a brit szolgálat és a magáncégek a digitális kommunikáció megfigyelése céljából közösen üzemeltetnek egy hálózatot, amely Európára és a világ más részeire terjed ki. A Snowden-féle dokumentumok alapján az is megállapítható, hogy az cégek önállóan is fejlesztettek szoftvereket, amelyek a GCHQ munkáját segítik, vagyis a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata „kiszervezte” a munka egy részét magánvállalkozásoknak – áll a beszámolókban.

A cégek többsége az NSA titkos anyagaiból származó információkra reagálva jogszabályokra hivatkozott, amelyek szerint bizonyos esetekben kötelesek adatokat szolgáltatni kormányzati szerveknek. A Viatel azt közölte, hogy nem működik együtt brit titkosszolgálatokkal, és nem biztosít számukra hozzáférést az ügyfelek adataihoz.