A brüsszeli testület rendszeres déli sajtótájékoztatóin napok óta faggatják az újságírók a szóvivőket, hogy mi a bizottság álláspontja ezekről az ügyekről, nem sértettek-e a brit hatóságok Brüsszel szerint alapvető jogokat. A testület mindeddig kitérő vagy semmitmondó válaszokat adott a kérdésre.
Csütörtök reggel Viviane Reding, a testület alapjogokért felelős tagja a Twitteren osztotta meg Thorbjorn Jagland szerdai keltezésű levelét, amelyben az Európa Tanács norvég főtitkára aggodalmát fejezi ki a két incidens miatt. Reding valamivel fél tíz után először mindössze annyit fűzött a Twitteren a levélhez, hogy „teljesen egyetértek”, majd negyed órával később módosította az üzenetet, mondván: „teljesen osztom Jagland úr aggodalmait”.
A brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írott levélben Jagland arra kéri a tárcavezetőt, hogy szolgáltasson információkat a hatóságok akcióiról és foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy szerinte összeegyeztethetőek-e ezek a lépések Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel. „Ezek az intézkedések (...) potenciálisan dermesztő hatással lehetnek az újságírók önkifejezési szabadságára, amelyet az egyezmény tizedik cikke garantál” – foglal állást az ügyben a norvég főtitkár.
David Miranda a The Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát a hétvégén a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.
A héten pedig arra is fény derült, hogy a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a The Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében.
David Miranda reptéri kalandja egyértelművé tette, hogy Nagy-Britanniában beköszöntött az orwelli világ? Vagy a hatóságok egyszerűen csak a munkájukat végezték, amikor megállították az „érzékeny iratokkal” utazó férfit? És mit tudott az egészről a Fehér Ház? Olvassa el a témához kapcsolódó lapszemlénket!
Az NSA sokkal többet lát, mint amit korábban elismert
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) képes figyelemmel kísérni az Egyesült Államok teljes internetes kommunikációjának háromnegyedét – írta kedden a The Wall Street Journal napilap. Ez a kapacitás jóval nagyobb, mint amit illetékesek korábban hivatalosan elismertek. Az NSA-nak egyebek között az a feladata, hogy – a távközlési vállalatokkal együttműködve – ellenőrizze a külföldről kiinduló vagy oda irányuló e-mailek tartalmát és az internetes telefonhívásokat.
