Mit írhatott Tóásó Előd naplójába?

Újabb tárgyalási fordulót tartottak Bolíviában az úgynevezett terroristaperben.

A magyar vádlott a bíróságon elmondta, hogy naplóját azért küldte haza, mert attól tartott, hogy elkobozzák. Beszélt arról, hogy 2010-ben a börtönben megfenyegette őt két volt bolíviai képviselő, Boris Villegas és Carlos Núnez del Prado, és cellájából elvitték személyes tárgyait, többek között a családjától kapott képeslapokat, családi fényképeket és néhány illatszert is. Tóásó Előd ezenkívül újfent azt kérte az ügyészségtől, hogy egy nemzetközi szervezet vizsgálja ki az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz Las Américas nevű szállodájában 2009. április 16-án történteket.

A magyar vádlott szerint az ellene szóló bizonyítékokat meghamisították és manipulálták őket. „Ügyész urak, kérem, hogy lássák meg az igazságot, az igazság nem az, amit a vádirat tartalmaz” – hangoztatta a bíróságon Tóásó.

A hivatalos verzió szerint bolíviai kommandósok a hotelban rajtaütöttek az elnök ellen összeesküvést szövők egy csoportján, lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt pedig letartóztatták.

Tóásó Előd a La Paz-i börtönben töltötte ezt a hetet, mivel éppen szünetelt az úgynevezett terroristaper bírósági tárgyalása, így nem tartózkodott a Santa Cruz-i Palmasola fegyházban, amelyben sok halálos áldozatot követelő összecsapások voltak.

Tóásó Előd családja gyors és hatékony vizsgálatot szeretne a bolíviai úgynevezett terroristaper magyar állampolgársággal is rendelkező vádlottjának legutóbbi vallomásával kapcsolatosan, amely szerint négy évvel ezelőtt az ír Michael Dwyer nem a szállodában halt meg, hanem vélhetően később végeztek vele a kommandósok.

A magyar diplomácia az elmúlt napokban ismételten síkraszállt azért, hogy a bolíviai hatóságok tartsák tiszteletben Tóásó emberi jogait, folyamatos tájékoztatást kért a per állásáról és szorgalmazza a vádlott szabadlábra helyezését – közölte vasárnap a Külügyminisztérium.

A magyar diplomácia már többször fellépett Tóásó érdekében, többek között tiltakozott a La Paz-i külügyminisztériumnál, mert a bolíviai fél újra megnehezítette Tóásó konzuli és ügyvédi érdekképviseletét, illetve kifogásolta „a per tárgyalásának újabb és újabb elhalasztását és a tárgyalások helyszíneinek váltogatását”. A Külügyminisztérium ismételten szorgalmazta Tóásó Előd mielőbbi szabadlábra helyezését.

Idén áprilisban Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára madridi tárgyalásain azt kérte, hogy a Santa Cruzban konzuli képviselettel rendelkező Spanyolország lépjen fel a négy éve fogva tartott Tóásó ügyében, részesítse konzuli segítségben, a képviselet munkatársa látogassa meg a fogvatartottat, és a helyszínen tájékozódjon a körülményekről. A spanyol fél ígéretet tett arra, hogy a kérésnek soron kívül eleget tesz.

Mostanra olyan nemzetközi „láthatósága” lett a Bolíviában már több mint négy éve jogellenesen fogva tartott Tóásó ügyének, az úgynevezett terroristapernek, hogy a bolíviaiak már nem tehetnek meg bármit – mondta a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Takács Szabolcs kifejtette: a magyar kormány a nyilvánosság eszközével, erejével élve, mindenféle mechanizmuson keresztül folyamatosan felhívja a bolíviai kormány figyelmét, hogy tartsa be vállalt nemzetközi kötelezettségeit és saját törvényeit. A bolíviai jogszabályok szerint 36 hónapot követően senkit nem lehet előzetesen fogva tartani. Ehhez képest Tóásó már több mint négy éve börtönben van. A magyar kormány folyamatosan kéri a bolíviai hatóságokat, hogy Tóásót engedjék szabadon.

„Jelenleg a leghatékonyabb eszközünk a nyilvánosság” – hangsúlyozta Takács. Ennek eddigi eredményei közül kiemelte például, hogy Magyarország kezdeményezésére idén márciusban már az ENSZ emberi jogi tanácsa is jelentést készített a bolíviai ügyről. Legutóbb pedig az Európai Unió fejlesztési biztosa is hangot adott aggályainak, és kérte, hogy a terroristapernek nevezett ügyben gyors, átlátható és igazságos döntést hozzanak.