Al-kaidások a titkosszolgálatban?

Egy lapinformáció szerint szélsőséges szervezetek tagjai is be akartak épülni az amerikai titkosszolgálat kötelékébe.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) adatai alapján azon jelentkezők közül, akik állás betöltésére jelentkeznek a CIA-nál, s valamilyen okból gyanúsnak tűnnek, végül is minden ötödik „jelentős összeköttetésekkel rendelkezik terrorista csoportokkal vagy ellenséges titkosszolgálatokkal” – közölte a The Washington Post a költségvetés egyik titkosított dokumentuma alapján, amelyet Edward Snowden amerikai informatikus, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatmegfigyelési programjainak külföldre szökött leleplezője tett elérhetővé az amerikai napilap számára.

Az ebbe a körbe tartozó jelentkezők leggyakrabban a szélsőséges palesztin Hamasz és a libanoni siíta Hezbollah szervezetével, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel állnak kapcsolatban.

A költségvetési jelentés alapján az NSA tavaly azt tervezte, hogy a szélsőségesek beszivárgásától tartva mintegy négyezer munkatársát – elsősorban számítógép-használati szokásaikat – helyezi megfigyelés alá. A napilap két, szoftverek megfigyelésével megbízott forrásra hivatkozva elmondta: főként azt vizsgálták volna, hogy kik azok, akik több, a munkájuk során általában nem használt dokumentumot vagy adatsort nyitnak meg vagy töltenek le.

Mindenesetre a több millió dollár értékű, belső fenyegetések elleni átfogó, kormányzati hajtóvadászat megvalósítását többször elhalasztották, és az egyes biztonsági intézkedéseket eltérően alkalmazták a titkosszolgálatok. Így történhetett, hogy az ügynökségek felderítő rendszerei nem vették észre, amikor a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel külső szerződéses viszonyban álló Edward Snowden titkosított dokumentumokat tölt le az NSA hálózatáról.

A The Washington Post által idézett kormányzati dokumentum azt is tartalmazza, hogy az NSA jelenleg egy Wildsage nevű, hatalmas adatbázis összeállításán dolgozik, amely a kényes információk megosztását segítené elő az egyes internetes biztonsági központok között. Az amerikai titkosszolgálatok azonban attól tartanak, hogy ebbe az adatbázisba is beszivároghattak külső elemek.

A belső fenyegetések kivizsgálása 2010 óta erősödött fel, amikor több százezer titkos dokumentumot tett nyilvánossá a WikiLeaks nevű internetes kiszivárogtató oldal. Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kiszivárogtatási botrányáért Bradley Manning közlegényt tették felelőssé, akit augusztus végén 35 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.

2011-ben az amerikai kongresszus James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatót bízta meg azzal, hogy indítson el egy „hatékony, automatizált, belső fenyegetéseket felderítő programot”, amely lehetővé tenné a biztonsági rendszerben lévő hibák kiküszöbölését. A program célja az volt, hogy kiszűrjék a lehetséges visszaéléseket, azonosítsák a kettős ügynököket és megelőzzék a titkosított adatok kiszivárogtatását – olvasható a költségvetési dokumentumban.

A projektet több alkalommal is elhalasztották, mivel a hírszerzést a WikiLeaks által közzétett adatokból adódó problémák elhárítása foglalkoztatta – olvasható The Washington Postban.