Az államfő gyávának nevezte a kormányt, és népszavazást akar

Ha az államfőn múlik, népszavazás dönthet a kereszttűz alá kerülő verespataki bányaberuházásról.

Traian Basescu államfő hétfőn azt nyilatkozta, nem tartja kizártnak, hogy referendumot ír ki a verespataki bányaberuházás kapcsán, mert szerinte Victor Ponta miniszterelnök téved azzal, hogy a bányanyitásra vonatkozó törvénytervezetét rá akarja erőltetni a társadalomra. „Össztársadalmi tárgyalásokra van szükség” – jelentette ki az államfő az Adevarulnak.

„Továbbra is elkötelezett támogatója vagyok a bányászatnak, hiszen a réz, az arany, az ezüst és a különböző fémek világpiaci ára egyre növekszik. Ugyanakkor politikusként nem mehet szembe senki a társadalom akaratával, éppen ezért össztársadalmi párbeszédet kell kezdeményezni. A társadalom becsapása nem lehet egy járható út, a kormány gyávaságát bizonyítja az a tény, hogy a verespataki kitermelés számára egy külön törvénytervezetet akar a parlamenttel elfogadtatni, holott elegendő lett volna egy kormányhatározat. A jelenlegi kormányra azonban jellemző a gyávaság” – mondta az államfő.

Hozzátette, nem tartja kizártnak, hogy népszavazást ír ki a verespataki bányanyitás kapcsán, amelyet szerinte az EP-választásokkal egyidejűleg kellene megszervezni.

Több romániai nagyvárosban rendeztek tüntetést vasárnap az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői, miután a héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról. Este a tüntetők átvonultak a kormányszékház elé.

A magyar kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását – tájékoztatott a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös közleményében hétfőn. Kiemelték: e környezeti és kulturális értékek a közös közép-európai örökség szerves részei.

A közleményben felidézték: Magyarország aggodalommal értesült, hogy augusztus 27-én a román kormány törvénytervezetet fogadott el az erdélyi Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztettek.

Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. A verespataki aranybánya engedélyezési eljárásban Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától – írták. Kifejtették: az egyezmény lehetőséget nyújtott arra, hogy Magyarország lehetséges hatásviselő országként részt vehessen az engedélyezési eljárásban.

Az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Korábban a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.