Darabokra szakadhat Szíria?

Küszöbön a Szíria elleni agresszió, a konfliktus lehetséges forgatókönyveit vettük számba.

Küszöbön az amerikai beavatkozás Szíriában, kérdés, mekkora lesz és milyen következményekkel jár majd.

Előző cikkünkben szakértőkkel számba vettünk néhány lehetséges forgatókönyvet: kemény amerikai támadás esetén Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint Szíria komoly csapásokat mérhet Amerika térségbeli szövetségeseire, Irán pedig polgárháborús állapotba taszíthatja az öböl menti államokat.

Amerikának ugyanakkor nem sikerült erős koalíciót összehoznia a Szíria elleni támadáshoz: szövetségeseinek érdekei egymással sem egyeznek, a térség amúgy is tarka vallási-etnikai képét tovább színezi az a csaknem negyvenmillió kurd, akik újra esélyt látnak arra, hogy visszaállítsák az önálló Kurdisztánt – ezzel átrajzolva az egész Közel-Kelet térképét.

Ha Aszad megbukik, Szírián úrrá lesz a káosz – foglalta össze a helyzetet Gazdik Gyula Közel-Kelet-szakértő. A szíriai ellenzék rendkívül vegyes összetételű, és fajsúlyos elemei voltak a harcokban az iszlám fanatikusoknak is.

Az amerikai sajtó is foglalkozott a témával: a The New York Times-ban megjelent cikk szerint a kormányerők ellenőrzése alól kikerült területeken köztörvényes bűnözők garázdálkodnak, és anarchia uralkodik.

Ha a felkelők elfoglalnák az Aszadék által uralt területeket, keresztények újabb tömegei eshetnek áldozatul muszlim fanatikusok indulatainak. Térképünkön látható, hogy Szíria keresztény lakossága által lakott területek jelentős része még a kormányerők ellenőrzése alatt van, elsősorban őket veszélyeztetné a lázadók győzelme.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a népirtás veszélye valóban fennáll, hiszen a felkelők „Irtsuk ki az alavitákat és a keresztényeket!” jelszavakkal indultak harcba, és eddig 450 ezer kereszténynek kellett elmenekülnie az országból.

Ha Szíria szétesik, Nógrádi szerint libanoni, török és szaúdi érdekek nyerhetnek teret. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő számára létkérdés lenne egy győztes háború, amely során bevonulhatna akár a szír határ mentén követelt területekre. Ugyanakkor kérdés, hogy hova tér haza a több mint kétmillió szír menekült, akik ellepték a vízben igen szegény Jordániát és Libanont. Emellett a többi szunnita többségű országban is megkezdődhetnek a keresztények és más vallási vagy etnikai kisebbségek elleni népirtások, vérbe borítva a térséget.

Működésképtelenek a Nyugat által vagy bábáskodása mellett létrehozott közel-keleti „demokráciák” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Az arab tavasz lehelete koránt sem olyan tiszta, mint ahogy a nyugati idealisták gondolták – tette hozzá. Sehol sem alakult ki nyugati típusú polgári demokrácia, mindenhol polgárháborús vagy félpolgárháborús állapotok maradtak. Ha Szíria is Líbia – vagy Irak vagy Afganisztán – sorsára jut, itt is a keresztényeken csattanhat az ostor.

A korábban elnyomott kurdok elszakadása Szíria területi egységének fennmaradása esetén nem valószínű. Azonban ha Aszad bukása után a vallási jelleget öltő konfliktus nem mérséklődik, az ország akár darabokra is hullhat – mondta Gazdik Gyula –, akkor pedig több etnikai-vallási csoport is megpróbálhat önállósodni, például a térségben élő kurdok.

Török kommentátorok már hetek óta egy önálló Kurdisztán kikiáltásától tartanak, a kurdok pedig elismerték, hogy kapcsolatban állnak a Törökország területein élő – Ankara által terroristának bélyegzett – kurd szakadárokkal. Nógrádi jelezte: egy önálló kurd államalakulat komoly veszélyt jelenthet Törökországra. A körülbelül kétmilliós szíriai kurd népesség iraki autonóm honfitársaikkal egyesülve megnöveli a törökországi kurdok elszakadásának esélyét is.

Kurdisztán létrehozására az első világháborút lezáró sevres-i béke során sem került sor, a csaknem negyvenmillió kurd négy országban él kisebbségi sorban, hasonlóan a háromszáz évig felosztott Lengyelországhoz. Az önálló kurd állam kikiáltása a Közel-Keleten komoly hatalmi átrendeződéssel járhat.

Az Egyesült Államok korlátozott, néhány napos beavatkozást tervez katonai célpontok ellen – mondta Obama. Gazdik Gyula ezt a lehetőséget elképzelhetőnek tartja; a légicsapások célpontjai ekkor valószínűleg repülőterek, a hadsereg, a biztonsági szervek irányítási központjai, a magasabb egységek bázisai lennének. A vegyifegyver-raktárak bombázása veszélyes, és még erőszakosabb lépésekre kényszerítheti a szír rezsimet – vélik más szakértők.

Kérdés, hogy a szír lázadók helyzetén mennyit változtat a beavatkozás: a szír ellenzék rendkívül vegyes összetételű, harcértéke egyelőre elmarad a kormányerőkétől – akik továbbra is lépésről lépésre foglalnak vissza területeket. Így a korlátozott csapás nem hozna valódi változást, lényege, hogy Amerika ezzel azt üzenné a térségbeli államoknak: óva inti őket attól, hogy szövetségesei ellen tömegpusztító fegyvert használjanak – összegezte Gazdik.

A korlátozott csapás azért sem lenne hatékony, mert az oroszok folyamatosan lehallgatják az amerikaiakat és adják át az információkat Aszadnak – tette hozzá Nógrádi. A szír kormány nyert egy hetet a támadásig, bőven volt ideje a föld alá vinni minden stratégiailag fontos központot, az amerikaiak csak üres bázisokra mérhetnek csapásokat. Ezek a központok viszont lakott területeken helyezkednek el, így egészen biztosan tömeges civil áldozatokkal járnak majd a légicsapások.

Obama a korlátozott csapás gondolatával egyre inkább magára marad. A héjapolitikát hirdetők mellett a békepárti hangok is felerősödtek – fejtette ki Gazdik Gyula. Több befolyásos republikánus honatya mellett Obama saját párttársai közül is sokan ellenzik az amerikai beavatkozást. Stratégiai szakértők azzal érvelnek, hogy a beígért háromnapos támadással nem érne véget a konfliktus, az Egyesült Államok pedig célok és szélesebb átfogó stratégiai elképzelés nélkül sodródna bele egy újabb közel-keleti konfliktusba. Az amerikai beavatkozás így bizonytalanná vált a szakértő szerint.

Ennek Nógrádi György szerint az az oka, hogy Obama nem kapta még meg a kétségbeesetten keresett felhatalmazást: előbb az ENSZ-BT tagadta meg tőle – orosz és kínai vétóval –, majd több európai szövetségese is „cserbenhagyta”, és a saját hátországa is bizonytalan. Szüksége van a kongresszus beleegyezésére, mert ha senki sem legitimálja a katonai agressziót, akkor a Nobel-békedíjas elnök egymaga viselheti a felelősséget a szíriai háború minden áldozatáért, szélsőséges esetben háborús bűnösként.

Nem szabad elfelejteni – így a biztonságpolitikai szakértő –, hogy Obama egyebek mellett azzal nyert választást, hogy megígérte az iraki és az afganisztáni amerikai szerepvállalás végét. A korlátozott csapás – hatvan, legfeljebb kilencven nap szárazföldi csapások nélkül – Nógrádi szerint utópia, elkerülhetetlen lesz a konfliktus kiszélesedése, ezért fontos az elnöknek a saját hátát védeni.

Gazdik szerint viszont lehetséges lett volna, hogy Obama ad még egy esélyt a diplomáciai megoldásnak. Erre a G20-ak szentpétervári találkozója lehetett volna jó alkalom, ahol Vlagyimir Putyin személyesen is megpróbálta lebeszélni a beavatkozásról. A békepárti fordulat esélye azonban a Közel-Kelet szakértő szerint nagyon csekély.

Jó ideje Szíria a közel-keleti status quo átalakításáért folyó harc epicentruma – foglalta össze Gazdik Gyula. Egy esetleges katonai beavatkozással a „síita félhold összezsugorítására”, új realitások kialakítására irányuló törekvések még inkább felgyorsulhatnak.