Darabokra szakadhat Szíria?

Küszöbön a Szíria elleni agresszió, a konfliktus lehetséges forgatókönyveit vettük számba.

Működésképtelenek a Nyugat által vagy bábáskodása mellett létrehozott közel-keleti „demokráciák” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Az arab tavasz lehelete koránt sem olyan tiszta, mint ahogy a nyugati idealisták gondolták – tette hozzá. Sehol sem alakult ki nyugati típusú polgári demokrácia, mindenhol polgárháborús vagy félpolgárháborús állapotok maradtak. Ha Szíria is Líbia – vagy Irak vagy Afganisztán – sorsára jut, itt is a keresztényeken csattanhat az ostor.

A korábban elnyomott kurdok elszakadása Szíria területi egységének fennmaradása esetén nem valószínű. Azonban ha Aszad bukása után a vallási jelleget öltő konfliktus nem mérséklődik, az ország akár darabokra is hullhat – mondta Gazdik Gyula –, akkor pedig több etnikai-vallási csoport is megpróbálhat önállósodni, például a térségben élő kurdok.

Török kommentátorok már hetek óta egy önálló Kurdisztán kikiáltásától tartanak, a kurdok pedig elismerték, hogy kapcsolatban állnak a Törökország területein élő – Ankara által terroristának bélyegzett – kurd szakadárokkal. Nógrádi jelezte: egy önálló kurd államalakulat komoly veszélyt jelenthet Törökországra. A körülbelül kétmilliós szíriai kurd népesség iraki autonóm honfitársaikkal egyesülve megnöveli a törökországi kurdok elszakadásának esélyét is.

Kurdisztán létrehozására az első világháborút lezáró sevres-i béke során sem került sor, a csaknem negyvenmillió kurd négy országban él kisebbségi sorban, hasonlóan a háromszáz évig felosztott Lengyelországhoz. Az önálló kurd állam kikiáltása a Közel-Keleten komoly hatalmi átrendeződéssel járhat.

Az Egyesült Államok korlátozott, néhány napos beavatkozást tervez katonai célpontok ellen – mondta Obama. Gazdik Gyula ezt a lehetőséget elképzelhetőnek tartja; a légicsapások célpontjai ekkor valószínűleg repülőterek, a hadsereg, a biztonsági szervek irányítási központjai, a magasabb egységek bázisai lennének. A vegyifegyver-raktárak bombázása veszélyes, és még erőszakosabb lépésekre kényszerítheti a szír rezsimet – vélik más szakértők.

Kérdés, hogy a szír lázadók helyzetén mennyit változtat a beavatkozás: a szír ellenzék rendkívül vegyes összetételű, harcértéke egyelőre elmarad a kormányerőkétől – akik továbbra is lépésről lépésre foglalnak vissza területeket. Így a korlátozott csapás nem hozna valódi változást, lényege, hogy Amerika ezzel azt üzenné a térségbeli államoknak: óva inti őket attól, hogy szövetségesei ellen tömegpusztító fegyvert használjanak – összegezte Gazdik.

A korlátozott csapás azért sem lenne hatékony, mert az oroszok folyamatosan lehallgatják az amerikaiakat és adják át az információkat Aszadnak – tette hozzá Nógrádi. A szír kormány nyert egy hetet a támadásig, bőven volt ideje a föld alá vinni minden stratégiailag fontos központot, az amerikaiak csak üres bázisokra mérhetnek csapásokat. Ezek a központok viszont lakott területeken helyezkednek el, így egészen biztosan tömeges civil áldozatokkal járnak majd a légicsapások.

Obama a korlátozott csapás gondolatával egyre inkább magára marad. A héjapolitikát hirdetők mellett a békepárti hangok is felerősödtek – fejtette ki Gazdik Gyula. Több befolyásos republikánus honatya mellett Obama saját párttársai közül is sokan ellenzik az amerikai beavatkozást. Stratégiai szakértők azzal érvelnek, hogy a beígért háromnapos támadással nem érne véget a konfliktus, az Egyesült Államok pedig célok és szélesebb átfogó stratégiai elképzelés nélkül sodródna bele egy újabb közel-keleti konfliktusba. Az amerikai beavatkozás így bizonytalanná vált a szakértő szerint.

Ennek Nógrádi György szerint az az oka, hogy Obama nem kapta még meg a kétségbeesetten keresett felhatalmazást: előbb az ENSZ-BT tagadta meg tőle – orosz és kínai vétóval –, majd több európai szövetségese is „cserbenhagyta”, és a saját hátországa is bizonytalan. Szüksége van a kongresszus beleegyezésére, mert ha senki sem legitimálja a katonai agressziót, akkor a Nobel-békedíjas elnök egymaga viselheti a felelősséget a szíriai háború minden áldozatáért, szélsőséges esetben háborús bűnösként.

Nem szabad elfelejteni – így a biztonságpolitikai szakértő –, hogy Obama egyebek mellett azzal nyert választást, hogy megígérte az iraki és az afganisztáni amerikai szerepvállalás végét. A korlátozott csapás – hatvan, legfeljebb kilencven nap szárazföldi csapások nélkül – Nógrádi szerint utópia, elkerülhetetlen lesz a konfliktus kiszélesedése, ezért fontos az elnöknek a saját hátát védeni.

Gazdik szerint viszont lehetséges lett volna, hogy Obama ad még egy esélyt a diplomáciai megoldásnak. Erre a G20-ak szentpétervári találkozója lehetett volna jó alkalom, ahol Vlagyimir Putyin személyesen is megpróbálta lebeszélni a beavatkozásról. A békepárti fordulat esélye azonban a Közel-Kelet szakértő szerint nagyon csekély.

Jó ideje Szíria a közel-keleti status quo átalakításáért folyó harc epicentruma – foglalta össze Gazdik Gyula. Egy esetleges katonai beavatkozással a „síita félhold összezsugorítására”, új realitások kialakítására irányuló törekvések még inkább felgyorsulhatnak.