Nem is akkora „állatság” a magyar kémgólya esete

Valóban tartani kell a kémkedő állatoktól?

Az egyiptomi hatóságok a múlt héten őrizetbe vettek egy magyar gólyát kémkedés gyanúja miatt. A madárra szerelt GPS jeladó okozta a szárnyas „vesztét”. A gólya végül ártatlannak bizonyult, akárcsak számtalan más állat, akiket hasonló vád ért az elmúlt években.

2011-ben a szaúdi hatóságok letartóztattak egy magasan repülő keselyűt, mivel azt gyanították, az izraeli hírszerzésnek, a Moszadnak dolgozik. 2010-ben pedig egy Vörös-tengeri üdülőhelyen az egyik tévécsatorna Izraelt hibáztatta a gyakori cápatámadások miatt. Azt feltételezték, hogy az izraeliek GPS vezérelte ragadozókkal akarják rontani az egyiptomi turizmust.

Irán is többször érezte már magát fenyegetve „állat ügynökök” miatt. 2007-ben az iráni hadsereg lecsapott egy tizennégy fős mókuscsapatra egy nukleáris dúsítóüzem mellett. A hatóságok úgy nyilatkoztak az ügyről: még azelőtt sikerült elfogni a gyanúsítottakat, hogy bármilyen „akcióba” kezdtek volna.

Ugyanakkor nem mindegyik eset annyira valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek tűnik. Az állatokat már 1908-ban is használták katonai célokra: a németek például galambokra erősített fényképezőgépekkel készítettek légi felvételeket.

Némely elképzelés sikeresnek bizonyult, míg mások kevésbé. A CIA például egy macskába ültetett lehallgatókészülékkel próbált kémkedni a szovjetek után. A 14 millió dolláros akció csúfos véget ért, mikor a négylábút elgázolta egy autó a washingtoni szovjet nagykövetség előtt.

Kudarccal zárult az úgynevezett Bat Bomb (Denevér Bomba) projekt is. Az Egyesült Államok a második világháborúban mini gyújtószerkezetekkel ellátott denevéreket akart Japánra szabadítani. Az elképzelés azt volt, hogy a szárnyasok betelepszenek a japán faépületekbe, majd ott felrobbannak. Végül az atombombát hatásosabb megoldásnak ítélték

Az állatvilágból leginkább a delfinek váltak be a katonaságnál. Az Egyesült Államok és Oroszország is elismerte, hogy léteznek olyan tengeriemlős-kiképzési programok, melyeken megtanítják a delfineket és a fókákat, hogy felismerjék a víz alatti aknákat. De akárcsak a fiatal katonák esetében, a delfineknél is munkálkodnak a hormonok, így előfordul, hogy felszívódik egy-egy példány. Például idén márciusban is elbarangolt a Fekete-tengerben három katonai delfin a párválasztás reményében.

Mindent összevetve – az NSA megfigyelési botrányának fényében – ki-ki döntse el maga, hogy valóban az állatvilágban kell-e keresni az „ellenséget”.