Obama, Szíria és a fegyverlobbi

A vegyi fegyverek beszolgáltatása megelőzheti Amerika szíriai akcióját. Engedi majd a fegyverlobbi?

A fegyverlobbi hatalma a politikai kampányok finanszírozásában rejlik: a 2000-es választási ciklus óta egyes becslések szerint több mint 80 millió dollárt költöttek politikai célokra a különböző választásokon – így közvetetten komoly beleszólásuk van a kongresszusi képviselők, de akár az elnökök választásába-újraválasztásába.

Obama számára személyesen nincs politikai tétje a háborúnak: többször nem választhatják újra elnökké, így a népszerűségvesztéstől nem kell tartania. Ugyanakkor Nógrádi szerint Obamának mégis érdeke egy kongresszusi felhatalmazást megvárnia, hiszen – mint korábban elmondta – ha senki sem legitimálja a katonai agressziót, akkor a Nobel-békedíjas elnök egymaga viselheti a felelősséget a szíriai háború minden áldozatáért, szélsőséges esetben háborús bűnösként.

A fegyverlobbi legutóbb májusban kényszerítette akaratát az elnökre: Obama a newtowni iskolai lövöldözést követően próbálta meg szigorítani a fegyverhez jutás feltételeit, de a szenátus leszavazta a javaslatot. Egyébként a 46 szenátorból, akik ekkor nemmel voksoltak, 43 kapott korábban a fegyverlobbitól pénzt a kampányára.

Nógrádi azt is elmondta: bármennyire is a fegyvergyártók pénzelik a képviselőket, ettől függetlenül nem hagyhatják figyelmen kívül a választói akaratot: sok képviselő nemrég bejelentette, hogy eddig támogatta volna a szíriai beavatkozást, de a választóik megkeresésére inkább elálltak tőle.

Más elképzelések szerint Obama egy nyitott háborúval utódja számára dobhatja fel a labdát: egy leendő republikánus jelölt számára komoly kihívás lesz rendet rakni a felbolygatott Közel-Keleten, bár sikerrel kampányolhat 2016-ban az exelnök receptje szerint, aki szintén az iraki háború befejezésének ígéretével nyert korábban. Itt újra felmerül a kérdés: mi lesz a beavatkozás után?

Nem a demokratikus erők állnak szemben Aszaddal – hangsúlyozta Nógrádi – hanem brutális erők állnak mindkét oldalon, ezért fatális következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás.

Tízezernyi al-Kaida fegyveres van a lázadók soraiban – idézte Nógrádi az amerikai külügyminisztert, aki a 70-100 ezernyi felkelő mintegy 15-20 százalékát gondolja iszlám fundamentalistának. A szakértő jelezte: Kerry elmondta, hogy nem szabad megsemmisíteni Aszad hadseregét, mert az egy irakihoz hasonló polgárháborús helyzethez vezetne. Ezzel katonai vezetők is egyetértenek, például a német vezérkari főnök is elismerte, hogy a lázadók kivégzik Aszad átállt katonáit.

A térség stabilitásának felborulása kiszámíthatatlan következményekkel járhat: a már megkezdődött keresztényirtások kiterjedhetnek az egész térségre, Szíria darabokra hullhat, és könnyen lehet, hogy az egész Közel-Kelet lángba borul – mondta korábban a szakértő.

Tálas szerint Obama akkor követett el komoly hibát, amikor vörös vonalakat jelölt ki a szíriai rezsim számára (vegyi fegyverek bevetéséhez, később azok tömeges bevetéséhez kötötte az amerikai katonai akciót), most pedig kénytelen lenne állni az adott szavát; ezért is „nyomta át” a kongresszusra a döntés felelősségét. A kongresszus nemleges szavazata ugyanakkor belpolitikai vereséget jelentene a beavatkozás mellett kardoskodó Obamának – mondta Tálas.

A szakértő szerint gyakorlatilag mentőakció a vegyi fegyverek beszolgáltatásáról szóló javaslat: Obama így a lehető legkisebb politikai veszteséggel tudna visszakozni a beavatkozástól, és józan, megfontolt elnökként maradna meg a köztudatban.