A vezető francia balliberális napilap hétvégi számában megjelent értékelés szerint ahhoz, hogy a pápa apróbb dolgokban kivezesse az egyházat bezártságából, még nagyon sok belső ellenállást kell leküzdenie.
A 16 országban, így Magyarországon is megjelent interjúkötetben – amely a magyar jezsuita rendtartomány által fenntartott Parbeszedhaza.hu honlapon is olvasható – a pápa a Le Monde szerint apró lépésekkel folytatta, nem az egyház gondolkodásának, hanem a világhoz való viszonyának reformját. Erre utal az, hogy pontifikátusa legfőbb feladataként azt a képességet jelölte meg, hogy „gyógyítsa a sebeket, felmelegítse a hívők szívét, hogy közel legyen az emberekhez. Én úgy látom az egyházat, mint egy tábori kórházat csata után, ahol előbb a sebeket kell ellátni, utána beszélhetünk minden másról” – idézte az egyházfőt a Le Monde.
A szerkesztőségi írás arra hívta fel a figyelmet, hogy Ferenc pápa a II. vatikáni zsinathoz hűen a katolikus egyház egyetlen tanítását sem kérdőjelezte meg, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy nem szükséges azokról állandóan beszélni. „Nem lehet, hogy csak az abortuszhoz, a homoszexuálisok házasságához és a fogamzásgátló módszerek használatához kapcsolódó kérdéseket hangsúlyozzuk folyton” – idézte a lap a pápát, amely szerint számára ezekben a kérdésekben a beszédmódváltás a legfontosabb, a szervezeti és szerkezeti reformok másodlagosak, az első reform a magatartás reformja.
A Le Monde megítélése szerint a pápa továbbment a július végi nyilatkozatához képest („Ha egy meleg ember keresi Istent, és jó szándékú, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”), s ezúttal nyitottnak mutatkozott az újraházasodottakkal, a melegekkel, a nem házasságban élő párokkal és még az abortuszt választó nőkkel szemben is, amikor azt mondta: „Ha egy embernek az élete merő szerencsétlenség, ha bűnök serege, kábítószer vagy bármi más törte össze, Isten ott van az életében.”
A lap szerint a pápa szavait megelőzően több, nyitásra utaló gesztus is történt az egyház részéről. Pietro Parolin, a szentszéki államtitkárság új vezetője szeptember 11-én arról beszélt, hogy a papok cölibátusa nem egyházi dogma, de komoly hagyományai vannak a katolikus egyházban. Ugyanakkor lehet vitatkozni róla, és érdemes megfontolni, szükség van-e a papi nőtlenség megtartásával kapcsolatos erőfeszítésekre. A pápa ezzel egy időben fogadta Gustavo Gutiérrez perui–amerikai teológiaprofesszort, aki a Vatikánban eddig tiltottnak számított felszabadítási teológia egyik megalkotója. Mindezeket az előző évekhez képest alapvető imázsváltásként értékelte a Le Monde.
