Zsarolják Nagy-Britanniát? Mehet a kukába a parlamenti döntés

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra a szíriai beavatkozás elvetése miatt.

Londoni stratégiai elemzők szerint a hagyományos brit-amerikai viszonyrendszerben komoly károkat okozhat a parlamenti döntés. Mint az már korábbról is ismert, a brit parlament alsóháza a múlt héten – általános meglepetésre – kis többséggel ugyan, de leszavazta Nagy-Britannia részvételét a szíriai rezsim ellen tervezett úgynevezett nemzetközi katonai beavatkozásban. Ezután a konzervatív-liberális kormánykoalíció vezetői – élükön David Cameron miniszterelnökkel – több nyilatkozatban is egyértelműen leszögezték, hogy a kormány tartja magát a törvényhozási döntéshez, és nem lesz újabb parlamenti szavazás. Hétfőn azonban több konzervatív politikus is ennek újbóli meggondolását sürgette.

Boris Johnson, London befolyásos konzervatív párti polgármestere – akit sokan Cameron utódjelöltjének tartanak – a The Daily Telegraph című konzervatív napilapban közölt cikkében azt írta: ha újabb és még erősebb bizonyítékok kerülnek elő Bassár el-Aszad szír elnök bűnösségéről, akkor ő nem látja okát annak, hogy miért ne kerülhetne új indítvány a brit részvételről a parlament elé. Johnson – aki egyébként korábban nem pártolta a brit katonai beavatkozást Szíriában – hétfői írásában leszögezte azt a véleményét, hogy a vegyi fegyverekkel elkövetett tömeggyilkosság olyan bűncselekmény, amelyet a nemzetközi közösség nem hagyhat büntetlenül. A világ elnézte Szaddám Huszein egykori iraki elnöknek a saját népe ellen elkövetett vegyifegyver-támadást, de a korábbi helytelen hozzáállás nem igazolhatja, hogy ismét így tegyünk – fogalmaz cikkében Johnson.

Szíriában már több mint hétmillió ember hagyta el otthonát az országban dúló polgárháború kitörése óta, a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség pedig csak a töredéke annak, amire valójában szükség volna – közölte hétfőn az ENSZ. Az országot több mint 10 éve irányító Bassár el-Aszad elnök és rendszere ellen 2011 óta tartó felkelésekben mostanáig már több mint 100 ezer ember vesztette életét a mintegy 22 milliós lélekszámú országban.

Sir Malcolm Rifkind volt külügyminiszter, a brit Konzervatív Párt veterán politikusa, az alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke a The Times című vezető konzervatív brit napilapban hétfőn közölt írásában az ellenzéki Munkáspárt vezetőjét, a brit beavatkozást elvető Ed Milibandet igyekszik meggyőzni arról, hogy a brit katonai részvételhez szabott feltételei teljesültek. Miliband ugyanis a múlt heti parlamenti vitanapon egyebek mellett ahhoz kötötte a brit fegyveres beavatkozás munkáspárti támogatását, hogy előbb meggyőző bizonyítékok kellenek Aszad elnök bűnösségére. Rifkind szerint – miután időközben kiderült, hogy a legutóbbi szíriai vegyifegyver-támadásnak több mint 1400 halálos áldozata volt – e meggyőző bizonyíték immár megvan a szíriai rezsim bűnösségére. A konzervatív politikus szerint ez a pusztítás ugyanis olyan fejlettségű csapásmérő kapacitásra vall, amely messze meghaladja a szíriai lázadó erők rendelkezésére álló katonai eszközök ütőerejét.

Több ezer éves örökség tűnhet el

Az egyik patinás londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – igazgatója szerint a brit katonai részvétel parlamenti elvetése „súlyos csapás” a brit-amerikai szövetségesi kapcsolatokra. Washingtonban mostanában egyébként is egyre inkább megkérdőjelezik Nagy-Britannia szélesebb körű stratégiai hozzáállását. A brit védelmi költségvetés meredek lefaragásának máris tényleges hatásai mutatkoznak, ami meglátszott a líbiai beavatkozás során is.

Az amerikai haditengerészet még közelebb vezényelte a Nimitz atommeghajtású repülőgép-hordozót és kísérőhajóit Szíriához, arra az esetre, ha szükség volna rájuk egy esetleges katonai csapásnál az arab ország ellen – közölték vasárnap védelmi tisztségviselők.