Körözést adott ki Hernádi Zsolt ellen az Interpol

Horvát lapértesülések szerint hatályba lépett az európai elfogatóparancs a Mol vezérigazgatója ellen.

Augusztus végén a Heti Válasz arról írt, hogy a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi Zsolt a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.

Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.

A budapesti olajóriás két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát – legalábbis Jezic szerint –, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A Hangarnt és a Ceromát a valóságban olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek jelenleg az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A moszkvai energiamamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet – de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy offshore-közvetítő iroda nevén voltak.

A Jutarnji List horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy nemcsak a Hangarnt és a Ceromát irányító (igazgató) cégeknél mutat ki orosz kapcsolatot, hanem megnevezi azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es „vesztegetés” mögött állt.

A horvát kormány már 2009 januárjában, az üzletet megolajozó állítólagos kenőpénz érkezése előtt fél évvel átadta a Molnak az INA menedzsmentjogait, a korrupció képi bizonyítékául szolgáló éttermi találkozót pedig két éve ősszel ejtették meg – hónapokkal az után, hogy Sanader miniszterelnök lemondott.

Horvátországgal nincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezményünk – mondta korábban Valki László nemzetközi jogász. A szakember elmondta: igaz ugyan, hogy Horvátország nemrég csatlakozott az EU-hoz, ám 2011-ben megkötött csatlakozási szerződése egyelőre csak függelékében említi azt a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2000-ben, illetve 2001-ben kötöttek az unió tagállamai. Ezek Horvátországra nézve csak akkor lépnek majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással.

„Én ilyen döntésről Horvátország kapcsán még nem hallottam, de az előkészítésével kapcsolatos hírek sem jutottak el hozzám” – mondta a szakember, aki hozzáfűzte azt is: Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan lépett hatályba az uniós jogsegélyegyezmény. Magyarország és Horvátország viszonylatában még mindig az 1968-ban Jugoszláviával megkötött általános jogsegélyszerződés az irányadó, amely egyebek között a kiadatást szabályozza.