Merkel és Hollande is változást akar

Közösen kezdeményezték a titkosszolgálatok közötti együttműködés új alapokra helyezését.

Minderről Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár számolt be Brüsszelben péntek hajnalban külön-külön tartott sajtóértekezletén. A bejelentést megerősítette Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is.

A lehallgatási botrány eredetileg nem szerepelt volna a csütörtök este kezdődött kétnapos csúcs napirendjén, a legutóbbi események azonban felülírták az előzetes programot. A hét elején derült fény ugyanis arra, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést hallgatott le. Szerdán pedig az derült ki, hogy az NSA megfigyelhette a német kancellár mobiltelefonját is.

Merkel kancellár szerint súlyosan megrendült a bizalom az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség által végzett, tömeges, titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyreállításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség.

Az arra vonatkozó kérdéseket, hogy pontosan melyik telefonján milyen beszélgetéseket hallgathatott le vagy figyelhetett meg az NSA, Angela Merkel annyit felelt, hogy mindig igyekezett szétválasztani a pártja nevében és a kormányfőként folytatott kommunikációt, ezért két telefonja is van, mert mindig is kerülni akarta a látszatát is annak, hogy a pártkommunikációt közpénzből finanszírozná. A kancellári mobil titkosítva van – közölte, valamint azt is tudatta: nincs konkrét bizonyíték a lehallgatásra, mindössze erre utaló nyomok vannak, és az, hogy a másik fél, az Egyesült Államok nem cáfolja az állításokat.

A kancellár beszámolt arról, hogy sikerült közös álláspontra jutnia a francia államfővel a kérdésben, tájékoztatták a többi vezetőt a lehetséges lehallgatásokról, és kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy ez milyen következményekkel lehet az uniós polgárokra nézve.

„Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerek, de ennek a partnerségnek kölcsönös bizalmon és tiszteleten kell alapulnia” – jelentette ki Merkel, majd aláhúzta: a hírszerzés szükséges a biztonság szavatolásához, de ha egyszer a bizalmatlanság magvát elvetették, az nem segíti az együttműködést, sőt, éppen ellenkezőleg.

A Barack Obamával szerdán folytatott telefonhívás tartalmát firtató kérdést a kancellár azzal hárította el, hogy a beszélgetés bizalmas volt, az ilyenekről eddig sem nyilatkozott, s ezután sem fog. Angela Merkel az Európai Uniót, Németországot és az Egyesült Államokat igazi szövetségeseknek nevezte, ugyanakkor radikális változást sürgetett.

Hollande azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek kikémlelése nem ismétlődhet meg. Megerősítette, hogy Angela Merkel német kancellárral együtt tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államokkal az ügy tisztázására. Angela Merkelnek és Francois Hollande-nak a decemberi EU-csúcson kell előterjesztenie ezzel kapcsolatos jelentését.

Az államfő szerint új alapokra kell helyezni a titkosszolgálatok együttműködését, amihez az év végéig közös kereteket kell biztosítani. „Arra törekszünk, hogy a titkosszolgálatok között olyan együttműködést teremtsünk, amely nem csak a múlttal kapcsolatban önt tiszta vizet a pohárba, de a jövőre vonatkozóan is egyértelmű szabályokat biztosít” – jelentette ki az elnök, aki az NSA kémkedéssel felérő akcióit elfogadhatatlannak nevezte.

Értesülések szerint a csúcson nem merült fel, hogy az Európai Unió megszakítaná a szabad kereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokat Washingtonnal. Enrico Letta olasz miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: az ügy tisztázására van szükség ahhoz, hogy e fontos tárgyalások folytatódhassanak.

Harmincöt vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap online kiadásának csütörtök éjjel megjelent beszámolója szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-, illetve NSA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.

A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjáról.

A The Guardian az általa csütörtök éjjel megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása nem volt elszigetelt jelenség, sőt a most ismertetett újabb NSA-leirat tanúsága szerint a szolgálat „rutinszerűen” figyeli külföldi vezető politikusok telefonjait, és ehhez még segítséget is kér más amerikai hivatalok illetékeseitől.

A brit lap által közölt, 2006 októberében kelt dokumentum szerint az NSA „fogyasztói” – vagyis az amerikai kormányszervek és olyan kormányilletékesek, akik megfordulnak külföldi politikusok társaságában – segíthetnék az ügynökség hírszerzési igazgatóságát „célba vehető” telefonszámok megszerzésében.

Az idézett leirat szerint például egy meg nem nevezett amerikai hivatalos személyiség nem sokkal a dokumentum kelte előtt 35 vezető politikus összesen kétszáz telefonszámát adta át az NSA-nek. Jóllehet ezek többsége valószínűleg nyíltan hozzáférhető forrásokból is beszerezhető, 43 telefonszám azonban addig ismeretlen volt az NSA számára – áll a bizalmas belső leiratban.

A dokumentumból kiderül az is, hogy az új telefonszámok figyelése révén az NSA még további telefonszámokhoz jutott hozzá, amelyeket szintén „munkába vett”. A leirat azonban elismeri, hogy e számok lehallgatásából „nem sok jelentésre érdemes hírszerzési információ származott”.

A The Guardian az amerikai kormány véleményét kérte a legújabb leleplező dokumentumokról, washingtoni kormányilletékesek azonban a lap szerint nem fűztek érdemi megjegyzést az ügyhöz.

A titkos adatgyűjtést rég bevált gyakorlatnak nevezte az erről az olasz sajtónak nyilatkozó Romano Prodi volt olasz kormányfő, aki szerint Európában mindenkit lehallgatnak. Az olasz politikus hozzátette, biztosan tudja, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor 1999 és 2004 között az Európai Bizottság elnöke volt, lehallgatták az Eni olasz kőolajvállalat akkori elnökével folytatott telefonbeszélgetéseit. Ezeket nem sokkal később a nemzetközi sajtóban látta vissza amerikai forrásból idézve. „A hangom bekerült az Echelon programba, és attól kezdve, minden hívásomat rögzítették, akármilyen készülékről is beszéltem” – nyilatkozta Prodi. Hangsúlyozta, hogy a mostani lehallgatási botrányban szereplő Prism hálója nem más, mint az Echelon utódja. Enrico Letta olasz miniszterelnököt a brüsszeli EU-csúcson az olasz újságírók arról kérdezték, tudomása szerint a lehallgatott európai politikusok között van-e. Letta elhárította a választ.