Az erdélyi magyarság körében uralkodó közhangulatot ismerve nem meglepőek annak a felmérésnek az eredményei, amelyben azt vizsgálták meg, milyen pártokra voksolnának a romániai magyarok a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választásokon.
A kolozsvári kisebbségkutató intézet által júniusban végzett kutatás rámutat: a jövő májusi anyaországi megméretésen várhatóan 70–80 ezer, magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi voksol majd, ami legfeljebb egy képviselői mandátumra lesz elegendő. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudja, vagy nem árulta el, kire szavazna, ugyanakkor a pártpreferenciával rendelkezők 86 százaléka a Fideszt, hat százaléka az MSZP-t, négy a Jobbikot, két százaléka pedig az Együtt 2014-et támogatja.
A budapesti kormánypárt határon túli népszerűsége mindig is nagyobb volt riválisaiénál, mivel a Fidesz volt az a párt, amely a nemzeti kérdéseket, a határon túli magyarok ügyét a legkarakteresebben is képviselte, politikájában a legkövetkezetesebben jelenítette meg Antall József egykori MDF-es kormányfő kijelentését, aki arról beszélt, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érezte magát – olvasható a Mensura Transylvanica (MT) legfrissebb elemzésében.
Az első Fidesz-kormány idején a határon túliak számára biztosított kedvezmények – amelyeket a magyarigazolvánnyal lehetett igénybe venni –, valamint a könnyített honosítás három évvel ezelőtti bevezetése tovább növelte a határon túliak nagy részének szimpátiáját a párt iránt, amelyet a jelek szerint Erdélyben a választások során is ki fognak nyilvánítani, egy plusz mandátumhoz juttatva a Fideszt – tették hozzá.
Ennél meglepőbb az MT szerint, hogy miközben a román nemzetiségű megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült külhoni román állampolgároknak, ugyanezt a külhoni magyaroknak csak a magyarországi lakosság harmada.
„Vagyis az anyaországi magyar közösség elsöprő többsége számára továbbra sem a nemzeti kötelékek a fontosabbak, hanem az anyagiak.” Az erdélyi politikaelemző szerint mindez annak ellenére is elgondolkodtató, hogy alapvetően valóban nem lenne korrekt a határon túliak részéről elvárni azt, hogy egy olyan szociális rendszer biztosítson számukra díjmentes ellátást, amelynek finanszírozásához nem járultak hozzá.
Az MT úgy látja, a pártok népszerűségi eredményeinek és ennek a jelenségnek az ismeretében kérdéses, milyen kampányt folytatnak majd az anyaországi pártok a határon túl. A Fidesznek túl sokat vélhetően nem kell tennie, az erdélyiek által biztosított mandátum biztosnak tűnik – tették hozzá.
Ennél érdekesebb lehet az ellenzéki pártok várható stratégiája. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció kivételével mindegyik jelentősebb alakulat elfogadta a helyzetet, és úgy döntött: megpróbál határon túli voksokat is szerezni – olvasható az elemzésben. Ezért kért Mesterházy Attila MSZP-elnök bocsánatot Kolozsváron 2004. december 5-ért, és ezért nyilatkozott úgy Bajnai Gordon, az Együtt–PM kormányfőjelöltje is, hogy nem akarják visszavonni a határon túliak szerzett jogait, így a választójogot sem – tették hozzá.
„Ez a felmérés azonban azt jelzi, hogy a Canossa-járás fölösleges volt, a Fidesz hegemóniáját és népszerűségét nem sikerült megingatni. Ennek nyomán a balliberális pártok előtt két alternatíva nyílik. Megpróbálhatják újabb kampánykörutakon magukhoz édesgetni legalább egy részét az erdélyieknek, megkísérelve felkutatni és mozgósítani a baloldali vagy liberális érzelmű szavazókat – olvasható az MT elemzésében.
Az erdélyi politikaelemző központ szerint ugyanakkor ott van a másik forgatókönyv, ami a könnyebb ellenállás irányába való elmozdulást jelenti. Vagyis beletörődnek abba, hogy eddigi politikájuk miatt a határon túl nem terem számukra babér, ezért jobb esetben nem is próbálják megszólítani őket. A rosszabbik eset viszont, ha annak tudatában, hogy – mint azt a mostani felmérés is jelzi – az anyaországiak körében továbbra is jelentős a hajlam a jóléti sovinizmusra, a határon túli magyarokkal szembeni ellenérzésekre próbálnak rájátszani – olvasható az elemzésben.
A jelenlegi állás szerint az anyaországiak jelentős részének körében termékeny talajra hullnának egy ilyen kampány magvai – kérdéses, mennyire lesz elkeseredett az ellenzék, és mennyire értékeli úgy, hogy jövedelmezőbb számára, ha még az emlékét is sutba dobja a Canossa-járásnak, és egy „Magyarország a magyarországiaké” jellegű kampány révén próbál mozgósítani – zárul a tanulmány.
Egyre több jel mutat arra, hogy a román Szociáldemokrata Párt a liberálisokkal kötött koalíció felmondására törekszik, mivel többek között a baloldali alakulat más frakcióiból folyamatosan halász el képviselőket. A Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző központ legfrissebb állásfoglalásából kiderül, hogy a szocdemek egy román bulvármédia-tulajdonos pártját kívánják bekebelezni.
Egyre nagyobb a káosz a verespataki aranybánya-beruházás körül, mivel a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) inkább a projekt mellett áll, miközben az utca egyértelműen ellenzi a bánya megnyitását. A Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ szerint a kormány tulajdonképpen szeretné a beruházást, illetve a reményei szerint annak nyomán befolyó euró-százmilliókat, azonban a tiltakozókat sem szeretné elvadítani.
