Ennél érdekesebb lehet az ellenzéki pártok várható stratégiája. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció kivételével mindegyik jelentősebb alakulat elfogadta a helyzetet, és úgy döntött: megpróbál határon túli voksokat is szerezni – olvasható az elemzésben. Ezért kért Mesterházy Attila MSZP-elnök bocsánatot Kolozsváron 2004. december 5-ért, és ezért nyilatkozott úgy Bajnai Gordon, az Együtt–PM kormányfőjelöltje is, hogy nem akarják visszavonni a határon túliak szerzett jogait, így a választójogot sem – tették hozzá.
„Ez a felmérés azonban azt jelzi, hogy a Canossa-járás fölösleges volt, a Fidesz hegemóniáját és népszerűségét nem sikerült megingatni. Ennek nyomán a balliberális pártok előtt két alternatíva nyílik. Megpróbálhatják újabb kampánykörutakon magukhoz édesgetni legalább egy részét az erdélyieknek, megkísérelve felkutatni és mozgósítani a baloldali vagy liberális érzelmű szavazókat – olvasható az MT elemzésében.
Az erdélyi politikaelemző központ szerint ugyanakkor ott van a másik forgatókönyv, ami a könnyebb ellenállás irányába való elmozdulást jelenti. Vagyis beletörődnek abba, hogy eddigi politikájuk miatt a határon túl nem terem számukra babér, ezért jobb esetben nem is próbálják megszólítani őket. A rosszabbik eset viszont, ha annak tudatában, hogy – mint azt a mostani felmérés is jelzi – az anyaországiak körében továbbra is jelentős a hajlam a jóléti sovinizmusra, a határon túli magyarokkal szembeni ellenérzésekre próbálnak rájátszani – olvasható az elemzésben.
A jelenlegi állás szerint az anyaországiak jelentős részének körében termékeny talajra hullnának egy ilyen kampány magvai – kérdéses, mennyire lesz elkeseredett az ellenzék, és mennyire értékeli úgy, hogy jövedelmezőbb számára, ha még az emlékét is sutba dobja a Canossa-járásnak, és egy „Magyarország a magyarországiaké” jellegű kampány révén próbál mozgósítani – zárul a tanulmány.
