A versenyhivatalt érintő jogszabály tavalyi módosítása, a menekültkérelmek elbírálásában illetékes tagállam megállapítását elősegíteni hivatott úgynevezett dublini szabályozás alkalmazása és a külföldről lízingelt autók regisztrációs adójának szabályozása miatt indított új kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen az Európai Bizottság.
A versenyjog területén az Európai Bizottság a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény egyes, tavaly novemberben elfogadott rendelkezéseit kifogásolja.
Az MNO összeállítása szerint 2012 elején 951 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az unióban. Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, 2011-ben 54 indult. Ez a szám egyáltalán nem magas, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban. A jogsértések által leginkább érintett három szakpolitikai terület, a környezetvédelem, a belső piac és az adózás az összes ügy 52 százalékát tette ki.
A kötelezettségszegési eljárásokról november végén tett közzé összesítést az Európai Bizottság. 2011 folyamán Olaszország teljesített a legrosszabbul, Róma ellen indult vagy volt folyamatban a legtöbb kötelezettségszegési eljárás, szám szerint 135. Száznál több eljárásban volt érintett még Görögország (123) és Belgium (117). Franciaország 95 ponton sértette az uniós jogot a bizottság szerint, Németország és Nagy-Britannia ellen 76-76 kötelezettségszegési eljárás indult.
Az MTI értesülése szerint a bizottság azt tartja aggályosnak, hogy míg a jogszabály elfogadását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) jogában állt büntetést kiszabnia a törvénybe ütköző agrárkartellekben érintett szereplőkre, addig a módosítást követően csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.
„A bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy miért gondolja úgy, hogy ez a módosítás sérti az uniós jogot. A magyar kormánynak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon” – közölte az MTI érdeklődésére Antoine Colombani, az Európai Bizottság versenyjogi szóvivője.
Az adózás területén pedig Brüsszel úgy véli, hogy a külföldi cégek által Magyarországon lízingbe adott járművekre kivetett regisztrációs adó megállapításának és beszedésének módja akadályozhatja a szolgáltatásnyújtás Európai Unión belüli szabadságát. A távirati iroda brüsszeli bizottsági forrása felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos felszólító levél ugyan a kötelezettségszegési eljárás elindítását, első lépését jelenti, egyelőre a bizottság magyarázatot vár Magyarországtól az általa megfogalmazott, az uniós jog feltételezett megsértését érintő ügyekben. „A jelenlegi szakaszban ez egyelőre csak véleménycsere” – nyomatékosította a forrás.
Csütörtökön mindent egybevetve az Európai Bizottság 108 kötelezettségszegési ügyet érintő döntést hozott. Ebben a folyamatban lévő eljárások lezárása, az új eljárások elindítása is benne van, ám aznap csak a már korábban elindított ügyek új szakaszba léptetéséről, az úgynevezett indoklással elküldött vélemények kiküldéséről ad hivatalos értesítést a brüsszeli testület, továbbá arról, ha egy ügyben az Európai Bírósághoz fordul. A kötelezettségszegési eljárások hivatalos elindítását jelentő, úgynevezett hivatalos felszólító levelek kiküldésérő csak pár nappal később, főtitkárságán keresztül ad tájékoztatást hivatalosan az Európai Bizottság.
