Az összesítést pénteken tette közzé az Európai Bizottság. A jelentés szerint 2011-ben 15 százalékkal, 2100-ról 1775-re csökkent a kötelezettségszegési eljárások száma, amit a brüsszeli testület az alternatív problémamegoldó lehetőségek, az úgynevezett pilot-eljárás és a belső piaci vitarendezési fóruma, a SOLVIT elindításának tud be. Ezeken keresztül ugyanis anélkül tisztázható, hogy egy tagállam megszegte-e vagy nem megfelelően alkalmazta-e az uniós jogot, hogy a bizottság formálisan kötelezettségszegési eljárást indítana.
A nagyok notóriusak, a baltiak a legkezesebbek
2011 folyamán Olaszország teljesített a legrosszabbul, Róma ellen indult vagy volt folyamatban a legtöbb kötelezettségszegési eljárás, szám szerint 135. Száznál több eljárásban volt érintett még Görögország (123) és Belgium (117). Franciaország 95 ponton sértette az uniós jogot a bizottság szerint, Németország és Nagy-Britannia ellen 76-76 kötelezettségszegési eljárás indult.
A jelentésből kiderül, hogy leginkább a balti államok hajtják végre és tartják be az uniós jogot: Lettország, Észtország és Litvánia ellen indult a legkevesebb kötelezettségszegési eljárás. Riga mindössze 23, Tallinn és Vilnius pedig 36-36 ilyen eljárásban érintett.
Ilyen a helyzet a szomszédban
A visegrádi országok közül Lengyelország ellen indult a legtöbb eljárás tavaly, egészen pontosan 95. Csehország a bizottság szerint 65 esetben sértett uniós jogot, Szlovákia ellen 41 kötelezettségszegési eljárás volt érvényben 2011-ben. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben.
Az összesítést ismertető közlemény arra is kitér, hogy 2011 folyamán több mint 60 százalékkal emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a bizottság amiatt kényszerült kötelezettségszegési eljárást indítani, mert egy tagállam nem ültette át megadott határidőre az uniós jogot saját jogrendjébe. A Lengyelország elleni eljárásoknak nagyjából a felét, a Csehország ellenieknek pedig mintegy kétharmadát emiatt indította az Európai Bizottság.
Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól
Reális esély van rá, hogy jövőre Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, eredményesek az eddigi erőfeszítések, amelyeknek köszönhetően tartósan három százalék alatt tudjuk tartani a költségvetési hiányt – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó pénteken Zalaegerszegen. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője, a párt országos alelnöke a Fidesz és a KDNP országjáró rendezvényének keretében tartott sajtótájékoztatóján elmondta: sikerült az ország költségvetési hiányát tartósan három százalék alatt tartani és közben csökkenteni lehetett a szocialisták által örökül hagyott államadósság szintjét, a forint árfolyama meg sem rezdült a legutóbbi leminősítéstől, és vannak olyan befektetők, akik úgy érzik, hogy érdemes ide jönni.
Az államcsőd elkerülésére „a 2008-ban megkötött IMF-diktátum nem volt kiváló döntés”, ezért 2010-ben más utat választottunk, hogyan lehetne jobban képviselni Magyarország érdekeit – jelezte Pelczné Gáll Ildikó. Hozzátette: Magyarországtól azt szokták meg, hogy „bólogat, nem fűz kommentárt, sodródik az eseményekkel”, de lassan megszokják a „formátumváltást”, hogy a miniszterelnök kiáll az ország érdekében, és nem fogadjuk el a diktátumokat.
Második szakasz
November 21-én az Európai Bizottság tudatta, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a kafetériautalványok piacának korlátozása miatt; az adók ügyében a bizottság két hónapot, a kafetériaszolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Lassan őrölnek a brüsszeli malmok
Giró-Szász András kormányszóvivő két nappal később közölte, okafogyottnak tartja az Európai Bizottság telekommunikációs és kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatos, Magyarországhoz intézett felhívását, mert a magyar kormány már az értesítés előtt döntött a terhek 2013. január 1-jei kivezetéséről. Giró-Szász András ugyanakkor a kafetériarendszer miatti bizottsági felszólításról azt mondta: Magyarország nem tart tiszteletben olyan uniós felvetéseket, amelyek a szuverenitását korlátozzák.
Eddig 225 eljárást indítottak ellenünk
Az MNO összeállítása szerint 2012 elején 951 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az unióban. Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság. Ez a szám egyáltalán nem magas, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban. A jogsértések által leginkább érintett három szakpolitikai terület, a környezetvédelem, a belső piac és az adózás az összes ügy 52 százalékát tette ki.
