Az Európai Bizottság szerdán tudatta, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a kafetériautalványok piacának korlátozása miatt; az adók ügyében a bizottság két hónapot, a kafetériaszolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: „Minden ilyen típusú dolog sajnos azon embereknek a véleményét erősíti, akik azt mondják, hogy az Európai Unió mindig le van maradva egy kicsit, és talán éppen ezért is van ekkora gondban.” Szerinte ugyanis olyan felhívást intézett az Európai Bizottság Magyarországhoz, ami lényegében okafogyott, hiszen a kiskereskedelemmel és a telekommunikációval kapcsolatos különadót a magyar kormány már a bizottság értesítése előtt egy héttel megszüntette 2013. január 1-jével.
Hangsúlyozta: ettől az időponttól Magyarországon a különadókat kivezetik, és egy átlátható, állandó, hosszú távon fenntartható struktúrára áll be az adórendszer. A kormányszóvivő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a napokban megszavazott közműadó állandó adó lesz-e. A kafetériarendszerrel kapcsolatban ugyanakkor kijelentette: „Magyarország tiszteletben tart minden olyan uniós felvetést, amely az európai uniós jogkörnyezetből fakad, de semmi olyat nem, amely a magyar szuverenitást korlátozná.” Hangsúlyozta: amikor a kormány bevezette az Erzsébet-utalványt és az arra épülő programokat, akkor világossá tette, hogy ez nem egy versenykorlátozó lépés, ugyanakkor szociális célokat is szolgál.
Az Európai Bizottság június 21-én intézett hivatalos figyelmeztetést a 2010-ben hozott adóügyi szabályok, illetve a különleges kiskereskedelmi adók ügyében Magyarországhoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor azt közölte, hogy a jogszabályok megfelelnek a közösségi jognak. Giró-Szász András pedig kijelentette: a kormány megadja a válaszokat az Európai Bizottságnak, amennyiben pedig a testületet nem győzi meg a magyar álláspont, kész az Európai Bíróságon megvédeni.
Az mno.hu összeállítása szerint 2012 elején 951 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az unióban. Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Ez a szám egyáltalán nem magas, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban. A jogsértések által leginkább érintett három szakpolitikai terület (környezetvédelem, belső piac és adózás) az összes ügy 52 százalékát tette ki.
