Még egy kísérlet: leminősítették Magyarországot

A pénteken bejelentett leminősítéssel újabb kísérletet tettek a hitelminősítők, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra, hogy az ő receptjeiket kövesse. Az NGM szerint hazánkat azok a cégek minősítik, amelyek tőkét hoztak Magyarországra, és nem a „spekulánsok egyik lobbiintézménye.”

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint növekedési problémát láthat a Standard & Poor’s a magyar gazdaságban, ez állhat a péntek esti leminősítés mögött, amely az IMF/EU-megállapodással elkerülhető lett volna. Ha Magyarország megkötötte volna az IMF/EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra reagálva, hogy a Standard & Poor’s este Londonban közölte, az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.

Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését – mondta az MKB Bank vezető elemzője. Kondrát Zsolt szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon. S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen.

A hitelminősítők a múlt részei

A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben. A hitelminősítők ezért a múlt részei. A jövő nem róluk, nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleményében. Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, amelyek az elmúlt években működő tőkét hoztak Magyarországra, úgy mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola – írja az NGM.

A minisztérium szerint a hitelminősítő lépésének komolytalanságát mutatja, hogy miközben elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, megpróbálja leminősíteni. A Standard & Poor’s is elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van, és 2012–13-ban is ez alatt marad (ami példa nélküli a magyar költségvetések történelmében). Azt is elismeri, hogy 2013-ra plusz 0,8 százalékos, ezt követően pedig plusz 1,7 százalékos (egy főre jutó) reál GDP-növekedést jelez előre, amiben nem sok válságban lévő euróövezeti ország reménykedhet. A Standard & Poor’s közleményében azt mondja ki, hogy fenntartható az államadósság, mert csökken – szerepel a közleményben. 

„Önmagát minősítse le”

Az államadósság fenntarthatósága szempontjából a harmadik kulcsfontosságú tényezőről, a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy az Magyarországon – a régióban irigylésre méltóan – aktívumot mutat, és ez így is fog maradni. Az NGM szerint mindezek után a S&P komolytalanná vált, mert az általa is elismert eredmények ellenére megpróbálja a magyar gazdaságot olyan kategóriába sorolni, ahol nem található olyan ország, amelynek 3 százalék alatt van a költségvetési hiánya, csökkenő pályán van az államadóssága és tartós aktívumot mutat a folyó fizetési mérlege. Mindezek alapján eljött az ideje, hogy a spekulánsok egyik lobbiintézménye, a Standard&Poor’s önmagát minősítse le – zárul a Nemzetgazdasági Minisztérium kommünikéje. 

Nyomásgyakorlás

A mostani döntés annak fényében is érdekes, hogy míg a mostani kormány teljesítette a brüsszeli bizottság kívánságait, hogy három százalék alatt legyen a 2012-es és 2013-as költségvetési hiány, addig az IMF többször olyan gazdasági lépéseket követelt, amely a hiány növekedéséhez vezethet. A bizottság által kikényszerített intézkedések egyébként lassítják a gazdasági bővülést. Úgy tűnik, a hitelminősítők a jól bevált módszerhez folyamodtak, miszerint egy leminősítéssel próbálják nyomás alá helyezni az adott ország kormányát, hogy az általuk vallott neoliberális receptet kövessék.  

Vélhetően a bankadó és a multikat érintő különadók kivezetése esetén teljesen másképp osztályoznák ezek a szervezetek hazánkat, ahogyan az korábbi nyilatkozataikból ki is derült. Egyébként karácsonyig felülvizsgálja Magyarország hitelbesorolását a Fitch Ratings, amely tavaly októberben arra figyelmeztetett, hogy ha nem lesz hitelmegállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, akkor marad a negatív kilátás a magyar hitelminősítésen. Leminősítést viszont nem helyeztek kilátásba.

A hitelminősítők egyébként eléggé csúnyán leszerepeltek a 2008-as válság idején, amikor képtelenek voltak megjósolni a katasztrófát. A gazdasági élet szereplői számára a hitelminősítők egyértelműen pénzügyi magánérdekeket szolgálnak, amit jól bizonyított, hogy a neves svájci Szentgalleni Egyetem tanulmánya szerint az igazolatlan leminősítések a fő felelősek az európai adósságválságért. Számos országot egymástól eltérő mércével 
ítéltek – olvasható a Szentgalleni Egyetem nemzetgazdasági kutató részlegének tanulmányában.

A válság központi kiváltói

A Die Presse szerint a Manfred Gaertner és Björn Griesbach által készített tanulmány 25 OECD-ország adatait értékelte a 2009–2011-ig tartó időszakban. A végkövetkeztetés pedig az, hogy a hitelminősítőkre kell úgy tekinteni, mint amelyek az adósságválság központi kiváltói és ösztönzői voltak. „Számos európai országot 2008 óta egymástól eltérő mércékkel ítéltek meg, mint korábban, és eltérően, mint más Európán kívüli országokat” – írta Gaertner, az egyetem közgazdásza sajtóközleményében. A leminősítéseket a tanulmány szerint nem lehet a gazdasági helyzet és az állami pénzügyek romlásával indokolni. 

Az empirikus számítások ugyanis a következő eredményt mutatták: Spanyolország gazdasági helyzete a vizsgált két évben egyszer sem romlott, egy ponttal sem – számította ki Gaertner. Ám a Fitch hitelminősítő ügynökség Spanyolországot „AA” pluszról „AA” mínuszra minősítette le. Portugáliánál is a számítások szerint csak félpontos leminősítés lett volna igazolható. Az ország minősítését azonban ténylegesen nyolc fokkal rontották. Írország minősítésének másfél ponttal kellett volna csökkennie, ám ténylegesen nyolc fokkal rontották le – írták a kutatók.

Hétfőn egyébként a Moody’s megvonta Franciaország kormánykötvény-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „Aaa” besorolását.

A kormány nem nyúl a bérekhez

Pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között – írta október közepén az mno.hu. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem volt hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, míg ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.

A Standard and Poor’s 2011 karácsonya előtt már egyszer megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól.