A német hírmagazin szerint már november 24-én Berlinbe érkezik egy magas rangú küldöttség Christopher Murphy, a szenátus európai ügyekkel foglalkozó albizottsága demokrata párti elnökének vezetésével. A delegáció Brüsszelbe is ellátogat. A találkozókon „európai partnereink jogos aggodalmairól” lesz szó, amelyek „egyes amerikai megfigyelési programok” miatt keletkeztek – mondta Christopher Murphy.
Az amerikai külügyminisztérium szerint „transzatlanti reneszánsz” várható. Washington „megkettőzött erővel” törekszik az amerikai–európai együttműködés erősítésére, egyebek mellett az energiabiztonság területén és az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ügyében – idézte a Der Spiegel vasárnap megjelent számában Victoria Nuland európai ügyekkel foglalkozó amerikai helyettes külügyi államtitkárt.
Az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumok alapján az amerikai szolgálatok megfigyelték Angela Merkel kancellár mobiltelefonját, és adatgyűjtő, lehallgató állomást üzemeltettek a berlini kancellári hivatal közelében álló amerikai nagykövetségen. A német kormány a nagyjából 200 ezer darab szigorúan titkos hírszerzési dokumentumból kibontakozó ügyek nyomán megállapodást akar kötni az amerikai kormánnyal az egymás elleni kémkedést tiltásáról.
A Der Spiegel egy korábbi beszámolója szerint az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetői nem támogatják az elképzelést, a németek pedig a transzatlanti kapcsolatok fontossága miatt nem akarják feszíteni a húrt, ezért az egyeztetések eredménye várhatóan csak egy közös nyilatkozat lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködéséről.
Ugyanakkor az amerikai szolgálatok vezetői megígérték, hogy összeállítanak egy „Németország-csomagot”, amely tartalmazza az NSA korábbi alkalmazottja, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokban szereplő német vonatkozású információkat. A berlini vezetésnek így nem a sajtóból kellene tájékozódnia, hanem előre tudná, hogy mi minden van még a Snowden-aktákban.
A Google internetes óriáscég figyelmeztette november 13-án az amerikai kormányt, hogy kémtevékenysége hatására darabokra szakadhat a világháló, egyes kormányok korlátokat állítanának fel, ami ártana az amerikai gazdaságnak.
A kongresszus tagjai azon tanakodnak, hogy hogyan kellene változtatni az Egyesült Államok megfigyelési gyakorlatán és törvényein, miután Edward Snowden, az NSA egy volt szerződéses alkalmazottja felfedte a hivatal titkos megfigyelési tevékenységét. A szenátus igazságügyi bizottsága azzal összefüggésben kezdeményezett meghallgatásokat – a Google a maga részéről ennek írásban tett eleget –, hogy Al Franken demokrata párti szenátor az eddiginél nagyobb átláthatóságot biztosító törvénymódosítást javasolt az adatgyűjtésre vonatkozóan.
Az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról ide kattintva olvashatnak bővebben. A titkos adatgyűjtés Magyarországot érintő fejleményeiről ide kattintva olvashat.
