Ezzel az újabb érdekes adalékkal szolgált a vezető baloldali brit napilap az amerikai megfigyelési botrányhoz. A Guardian az ügyet kirobbantó Edward Snowden egykori CIA-alkalmazottra hivatkozik, aki titkos információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a hasonló profilú brit figyelőszolgálat, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
A The Guardian a Snowden által átadott bizalmas iratok alapján azt írta, hogy a négy európai szolgálat a brit GCHQ-val szorosan együttműködve fejlesztette ki az adatgyűjtő tevékenységhez szükséges technológiát az utóbbi öt évben. Az ügynökségek a távközlési cégeket is bevonva közvetlenül a száloptikás adattovábbító kábeleket „csapolják meg". Így egy laza, de egyre nagyobb méreteket öltő lehallgatási szövetség alakult ki, ahol a résztvevő országok hírszerzői egymással is kapcsolatba léphettek, és közösen is megfigyelhették az internetes adatforgalmat. Ráadásul – Snowden aktái szerint – a britek tanáccsal látták el a többi európai szolgálatot arról, hogy hogyan kerüljék meg a megfigyelési jogkörüket korlátok közé szorító hazai törvényeket.
A The Guardian felidézte, hogy korábban, amikor a GCHQ transzatlanti lehallgatási tevékenységéről írt, a német igazságügyi miniszter „hollywoodi rémálomnak" nevezte a lap által feltártakat; Guido Westerwelle német külügyminiszter pedig élesen elítélte a lehallgatási gyakorlatot, és főleg az amerikaiakat vette elő, hiszen Snowden korábbi információiból kiderült, hogy az NSA Angela Merkelt is lehallgatta. „A kancellár lehallgatásának semmi köze a terrorizmus elleni harchoz" – mondta a külügyér.
Azonban az amerikai magyarázkodáshoz hasonlóan – amely a terrorizmus elleni harcra hivatkozott, amikor a botrány kipattant – erejét veszti a németek tiltakozása is. A Guardian által idézett Snowden-akták szerint ugyanis a német és a brit titkosszolgálat együttműködése olyan sikeres volt, hogy amikor a GCHQ felmérte az európai partnerszolgálatokat, a brit szolgálat szakértői nyíltan csodálták a német hírszerzés technikai és szakmai színvonalát, amely jóval megelőzte a szigetországiakét.
Persze az is kérdéses, hogy a négy nyugat-európai ország hírszerzése a britek mellett az amerikaikkal is kapcsolatban állt-e; bár az NSA vezetője a kongresszus egyik bizottsága előtt arra hivatkozott, hogy az általuk megszerzett adatok jó részét európai szövetségeseik gyűjtötték.
Az amerikai hírszerzés igazgatója, James Clapper korábban azzal sokkolta a közvéleményt, hogy kijelentette: egyik alappillérük a külföldi vezetők lehallgatása. Nemrég kiderült, hogy az amerikai hírszerzés térképén megfigyelési pontként Budapest is szerepelt, ez alapján pedig feltételezhető, hogy magyar politikusok is külföldi megfigyelők áldozatává váltak.
A hírre reagálva a Külügyminisztérium a történtek mihamarabbi tisztázását, és magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól. Ezzel összefüggésben Martonyi János külügyminiszter a Hír Televíziónak csütörtökön elmondta: egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták-e Orbán Viktor miniszterelnököt.
Martonyi elmondta, hogy megbeszélést folytatott Victoria Nulanddel, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárával, aki a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezett Magyarországra.
Nuland a megbeszélésen utalt az Egyesült Államok elnökének arra a kijelentésére, amelyben Barack Obama sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, egyúttal utasítást adott arra, hogy vizsgálják felül a rendszert és minden egyes országgal külön-külön tárgyalva tisztázzák a történteket.
Ezt látszik megerősíteni Nuland főnöke is: John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön Londonban első ízben ismerte el, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) „túl messzire ment” a titkos adatgyűjtésben, egyes akciók túl messzire mentek, és megígérte, hogy több ilyen nem fordul elő.
