Hazánknak költségvetési okokból az elmúlt öt évben nem volt külképviselete a világ vezető pénzügyi és kereskedelmi központjában, ahol a világon a legsűrűbben találhatók meg a vállalati központok – nyilatkozta Szijjártó Péter telefonon a helyszínről az MTI-nek. Ismertette: a főkonzulátus megnyitóján tartott beszédében elmondta, hogy Hongkong Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Ázsiában, ugyanakkor a gazdasági együttműködés súlyosan megsínylette a magyar főkonzulátus öt évvel ezelőtti bezárását. Kereskedelmi forgalmunk 40 százalékkal visszaesett, és tavaly már alig haladta meg az egymilliárd dollárt – mondta.
A kormánybiztos hangsúlyozta, a főkonzulátus megnyitásától a magyar gazdasági érdekek képviseletének erősödését várja Magyarország, amely elsősorban elektronikai cikkek, minőségi élelmiszerek és a magyar borok exportjának növekedésén keresztül valósulhat meg. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta, a magyar külgazdasági stratégia egyik célkitűzése, hogy Magyarország váljon Hongkong európai exportjának logisztikai csomópontjává.
Ez a folyamat már megindult, ugyanis Magyarország Hongkong első számú közép-európai kereskedelmi partnere. A Hongkongból származó importunk jelentős részét magyar hozzáadott értékkel továbbexportáljuk Európába, így e folyamat erősítése hozzájárulhat a magyar gazdaság növekedési fordulatához – mutatott rá. A kormánybiztos szerint a főkonzulátusnak fontos szerepe lesz a Magyarországra irányuló hongkongi turisztikai forgalom növelésében is, hiszen a magyarországi gyógyfürdők a hongkongi turisták kedvelt úti céljai.
Több magyar-indiai megállapodást is kötött október 15-én az Újdelhiben tárgyaló Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára alapvető érdeknek tartja, hogy Magyarország szorosabbra fűzze együttműködését a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával. Október 11-én dél-koreai cégek újabb magyarországi befektetéseiről, illetve a két ország közötti üzleti kapcsolatok bővítéséről egyeztetett Szijjártó Péter Szöulban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején emlékeztetett arra, hogy fontos külgazdasági cél a keleti nyitás megvalósítása, de ezzel párhuzamosan a „nyugati tartás” politikájának szem előtt tartása is.
Már kétség sem férhet hozzá, hogy növekedési trendforduló következett be a hazai gazdaságban – vélekedtek még nyáron az elemzők. A sokáig várt Mercedes-hatás áprilisban érkezett meg, a 13 százalékos exportnövekedés nagyban köszönhető a kecskeméti gyárnak.
