„Minden, amihez hozzányúltunk, olyan ügyekről szól, amelyek Európában is feszítő kérdések” – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország korábban számos bírálatot, most inkább elismerést kap az egyébként szintén még csak a válaszokat kereső Európától azokért a megoldásokért, amelyekkel próbálkozik, és amelyek nem mindig konvencionális megoldások, de mindenképpen megvitatásra érdemesek.
Az egyik ilyen kiemelt kérdés a munkanélküliség kezelése, amelynek kapcsán Balog Zoltán azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem segélyre, hanem foglalkoztatásra fordítják a támogatási pénzt.
Egy másik ilyen kérdés, amely Magyarország mellett egész Európát foglalkoztatja, az energiaellátás – fűzte tovább a gondolatot a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban is vitáznak az atomenergia megítéléséről, illetve a gázellátás lehetséges forrásairól. Ezzel összefüggésben Balog Zoltán úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentés a politikai ellentábor által is elismert módon fontos intézkedés, amely „egy nagy igazságtalanságot kezel”, hiszen a multicégek hosszú időn át irreálisan magasan tartották az energiaszolgáltatás árát.
Ugyancsak egész Európában ismert problémaként említette a magyar miniszter az ország, az önkormányzatok és a háztartások eladósodásának kérdését. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar kormányzat átvállalt önkormányzati adósságokat, és állami kézbe vonta a közoktatást, így ő most több százezer ember – köztük a pedagógusok – munkaadója.
Balog Zoltán elismerte, hogy az elmúlt három és fél évben Magyarországon végrehajtott változtatások üteme számos vonatkozásban megviselte a társadalmat, ám hangsúlyozta azt, hogy az országnak sikerült kijutnia az adósságcsapdából, és elindulhatott a gazdasági növekedés útján.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!