A miniszter elmondta: ezzel a lépéssel a pécsi önkormányzatnak a korábban meglévő 43,2 milliárd forintos adósságállományát nullára csökkenti az állam. Ez azt jelenti, hogy a baranyai megyeszékhely évi több mint hárommilliárd forintos hitelkamattól, illetve tőketehertől szabadul meg a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – tette hozzá.
Pintér Sándor emlékeztetett arra, hogy nehéz helyzetből indult a város, ezért az idei első adósságátvállalás után is kapott segítséget a megyeszékhely: összesen mintegy kétmilliárd forintos támogatást. Emellett a Pécsi Tudományegyetemet 1,5 milliárdos támogatásban részesítette az idén a központi költségvetés – tette hozzá. Az, hogy a Belügyminisztérium Pécs térségében 600-800 embert foglalkoztatott az idén, összességében újabb, nagyjából kétmilliárdos támogatásnak felel meg. Emellett a helyi fejlesztések területén 450 millió forintot kapott a város egy bioüzem megépítésére – jegyezte meg.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere emlékeztetett arra, hogy 2009-es polgármesterré választásakor elhatározták a már akkor is jelentős adósságtömeg kezelését. Ennek részei voltak a takarékos működés elérése érdekében tett intézkedések, a létszámleépítések, a városházán a politikusok jutalmazásának megszüntetése, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál pedig a költségtakarékosság. Mindez kevés lett volna az adósságtömeg jelentős csökkentéséhez, ezért is kiemelkedő a korábbi és a mostani kormányzati lépés – hangoztatta a polgármester. Páva Zsolt a hétfői bejelentésről elmondta, a tény, hogy Pécs adóssága megszűnik, ahhoz hasonlatos, mint amikor egy fuldokló oxigénhez jut.
„Innentől kezdve szabadon tervezhetünk, koncentrálhatunk a város fejlesztésére, nyugodt körülmények között tudunk pályázni a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklussal járó fejlesztési forrásokra” – mondta Páva Zsolt.
A szocialista városvezetés alatt Pécs majdnem csődbe ment
Korábban az MNO is beszámolt róla, hogy Pécs korábbi szocialista városvezetése közel negyedszázadra előre eladósította az önkormányzatot. Évről évre nőtt a város hitelállománya, s 2005-től a működését is csak kölcsönökből tudta fizetni Pécs – derült ki a város eladósodottságát vizsgáló bizottság első ülése után.
Egy Lázár János által november elején ismertetett kormánydöntés értelmében az állam teljes egészében átvállalja a fennmaradó 420 milliárd forint adósságtömeget, így 2014. február 28-ától már a helyi közösségi fejlesztésekre koncentrálhatnak a települési és megyei önkormányzatok.
Ismert, korábbi lépésként először a megyei önkormányzatokat szabadították meg 190 milliárdos iga alól, 2012 decemberében ezt követte az ötezer fő alatti települések teljes mentesítése, ami 74 milliárd forintot jelent, majd 2013 első negyedévében az ötezer főnél nagyobb települések esetében a 40–70 százalékos átvállalás.
Mindezeket követően az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg november 25-én az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére.
A lépéssel a magyar állam új helyzetet teremtett.
A város hitelállománya 2002-ig egymilliárd alatt volt, majd folyamatos növekedésnek indult: 2003-ban 2,5 milliárd, 2005-ben pedig már 8,6 milliárd forint volt Pécs hitelállománya. A növekedés azonban nem állt meg: egy évvel később 13,7 milliárd, míg 2007-ben már 19 milliárd forint volt a tartozás mértéke; a hitelállomány 2008-ban átlépte a 30 milliárdot, 2011-ben pedig a 40 milliárd forintot.
Horribilis összegek mentek el az EKF-programokra
2008-ban a baranyai megyeszékhely majdnem csődbe ment. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, 154 forintos svájcifrank-árfolyamon kapott 39 millió franknyi hitelt – közel 6 milliárd forintot – az önkormányzat. Ez a tartozás a 2012-es év eleji árfolyamon már meghaladta a 10 milliárd forintot is – írta a PécsMa.hu. Hasonlóan veszélyes volt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt. Az EKF-beruházások önrészéhez 10 milliárd forintnyi euróalapú hitelt vett fel a város, melynek tőkerésze jelentősen megugrott az árfolyam-ingadozások miatt.
Egyébként a pécsi kulturális fővárosi programokra mintegy kilencszázezren voltak kíváncsiak. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megyeszékhelyen közel 36 milliárd forintot költöttek a terek átalakítására, új kulturális létesítményekre.
