Egy Lázár János által november elején ismertetett kormánydöntés értelmében az állam teljes egészében átvállalja a fennmaradó 420 milliárd forint adósságtömeget, így 2014. február 28-ától már a helyi közösségi fejlesztésekre koncentrálhatnak a települési és megyei önkormányzatok.
Ismert, korábbi lépésként először a megyei önkormányzatokat szabadították meg 190 milliárdos iga alól, 2012 decemberében ezt követte az ötezer fő alatti települések teljes mentesítése, ami 74 milliárd forintot jelent, majd 2013 első negyedévében az ötezer főnél nagyobb települések esetében a 40–70 százalékos átvállalás.
Mindezeket követően az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg november 25-én az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére.
A lépéssel a magyar állam új helyzetet teremtett.
A város hitelállománya 2002-ig egymilliárd alatt volt, majd folyamatos növekedésnek indult: 2003-ban 2,5 milliárd, 2005-ben pedig már 8,6 milliárd forint volt Pécs hitelállománya. A növekedés azonban nem állt meg: egy évvel később 13,7 milliárd, míg 2007-ben már 19 milliárd forint volt a tartozás mértéke; a hitelállomány 2008-ban átlépte a 30 milliárdot, 2011-ben pedig a 40 milliárd forintot.
Horribilis összegek mentek el az EKF-programokra
2008-ban a baranyai megyeszékhely majdnem csődbe ment. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, 154 forintos svájcifrank-árfolyamon kapott 39 millió franknyi hitelt – közel 6 milliárd forintot – az önkormányzat. Ez a tartozás a 2012-es év eleji árfolyamon már meghaladta a 10 milliárd forintot is – írta a PécsMa.hu. Hasonlóan veszélyes volt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt. Az EKF-beruházások önrészéhez 10 milliárd forintnyi euróalapú hitelt vett fel a város, melynek tőkerésze jelentősen megugrott az árfolyam-ingadozások miatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!