A parlament kedden elfogadta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot, amely a teljes körű, április 30-áig tartó kilakoltatási moratóriumról és az árfolyamgát teljes megnyitásáról szól. Ennek köszönhetően azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, beléphetnek az árfolyamrögzítésbe. Felhalmozódott hátralékuk, büntetőkamatuk gyűjtőszámlára kerül, ők pedig a szerződéskötéskor feltüntetett hitel összegét kezdhetik el törleszteni.
Varga Mihály gazdasági miniszter szerdán úgy fogalmazott, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos egymásnak ellentmondó bírósági döntés született.
Korábban a bíróságok azokat a kereseteket, melyek a devizahitelt hibás termékként feltüntetve próbáltak fellépni a szerződésekkel szemben, nem fogadták be. Az utóbbi hetekben viszont sorra születtek olyan ítéletek, melyek a hitelkamatok egyoldalú megváltoztatására vonatkozó feltételek és az árfolyamrés pontatlan meghatározása miatt a devizahiteles szerződések megsemmisítéséről határoztak. Ha a Kúria ezekben az ügyekben nem változtat majd az ítéleteken, és jogegységi döntést hoz, az nem csupán precedensértékű lehet, de elindíthatja a törvényhozói munkát is. Varga Mihály ennek kapcsán szerdán jelezte, hogy lesznek még idén a devizahiteles ügyfeleket segítő kezdeményezések.
A Bankmonitor.hu szerint a részleges hitelelengedés – amennyiben az adós fizetési képességét helyreállítja – nem lesz ellenére a bankoknak, így fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének. Számításaik szerint egy átlagos hitellel rendelkező devizaadósnak akár havi 28 ezer forinttal, mintegy 40 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlete a parlament által kedden elfogadott adósmentő döntéssel.
A kormány a devizahitelesek megsegítése mellett az önkormányzati adósságátvállalás utolsó lépését is megtette. A megyei önkormányzatok, az ötezer fő alatti, majd az annál népesebb települések tartozásának teljes átvétele 1200 milliárdos terhet annulált.