A parlament kedden elfogadta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot, amely a teljes körű, április 30-áig tartó kilakoltatási moratóriumról és az árfolyamgát teljes megnyitásáról szól. Ennek köszönhetően azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, beléphetnek az árfolyamrögzítésbe. Felhalmozódott hátralékuk, büntetőkamatuk gyűjtőszámlára kerül, ők pedig a szerződéskötéskor feltüntetett hitel összegét kezdhetik el törleszteni.
Varga Mihály gazdasági miniszter szerdán úgy fogalmazott, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos egymásnak ellentmondó bírósági döntés született.
Korábban a bíróságok azokat a kereseteket, melyek a devizahitelt hibás termékként feltüntetve próbáltak fellépni a szerződésekkel szemben, nem fogadták be. Az utóbbi hetekben viszont sorra születtek olyan ítéletek, melyek a hitelkamatok egyoldalú megváltoztatására vonatkozó feltételek és az árfolyamrés pontatlan meghatározása miatt a devizahiteles szerződések megsemmisítéséről határoztak. Ha a Kúria ezekben az ügyekben nem változtat majd az ítéleteken, és jogegységi döntést hoz, az nem csupán precedensértékű lehet, de elindíthatja a törvényhozói munkát is. Varga Mihály ennek kapcsán szerdán jelezte, hogy lesznek még idén a devizahiteles ügyfeleket segítő kezdeményezések.
A Bankmonitor.hu szerint a részleges hitelelengedés – amennyiben az adós fizetési képességét helyreállítja – nem lesz ellenére a bankoknak, így fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének. Számításaik szerint egy átlagos hitellel rendelkező devizaadósnak akár havi 28 ezer forinttal, mintegy 40 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlete a parlament által kedden elfogadott adósmentő döntéssel.
A kormány a devizahitelesek megsegítése mellett az önkormányzati adósságátvállalás utolsó lépését is megtette. A megyei önkormányzatok, az ötezer fő alatti, majd az annál népesebb települések tartozásának teljes átvétele 1200 milliárdos terhet annulált.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy maga az állam vált a bankok legnagyobb adósává. Az 1200 milliárdos összeg azonban nem csupán nyomasztólag hathat, akár ütőkártya is lehet a kormány kezében, mégpedig a devizahiteles-mentőcsomagot illetően. Ha az állam megbízható adósnak bizonyul, a bankok jól járnak, hiszen hozzájutnak ahhoz az összeghez, melyet az önkormányzatok talán soha nem tudtak volna törleszteni. Ennek figyelembevételével pedig még az is előfordulhat, hogy a kabinet kedvezőbb alkupozíciót lesz képes kiharcolni a devizahitelesek számára a banki tehervállalás kapcsán.
A Nyugat-magyarországi Egyetem docensétől arról érdeklődtünk, vajon tényleg javult-e az adósságátvállalással a kormányzat mozgástere a devizahiteles-mentésben. „Ha tartozom neked száz dollárral, az az én problémám, ha százezerrel tartozom, az már a te problémád” – válaszolt egy tengerentúli szállóigével Pogátsa Zoltán. A közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy kedvezőbb tárgyalási helyzetbe került a kormány, abban viszont biztos, hogy ezzel nem tarthatja sakkban a pénzintézeteket, ha ugyanis nem törleszt, azzal összerogyaszthatja a bankrendszert.
Pogátsa kiemelte, egyelőre kevés információ látott napvilágot a devizahitelesek mentőcsomagja kapcsán. Az például nem dőlt el, hogy a kedden kihirdetett adósságelengedés csak a jelzáloghitelesekre és a lakáshitelesekre vonatkozik majd, vagy a szabad felhasználású kölcsönök is beletartoznak-e a körbe. Úgy véli, a bankok számára is ez az egyik legégetőbb kérdés, a másik pedig az, hogy a pénzintézeteknek mekkora veszteséget kell majd leírniuk, és mennyi idő alatt. Ennek kapcsán megjegyezte: most kezdődik csak az igazi tárgyalás.
