A döntés értelmében az árfolyamgát mindenki számára elérhető lesz, azoknak is, akiknek 90 napon túli fizetési elmaradásuk van, továbbá tartalmaz egy olyan új elemet, amely az adósság részleges elengedéséhez vezethet nagyon sok esetben. Ez utóbbi tényező nagyon komoly segítséget jelenthet a fizetési nehézséggel küzdők számára – írta szerdai cikkében a portál.
A Bankmonitor.hu feltételezése szerint a részleges hitelelengedés – amennyiben az adós fizetési képességét helyreállítja – nem lesz ellenére a bankoknak, így azok fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének.
Az állam bizonyos garanciát vállal azon hitelfelvevők tartozásainak egy részére, akiknek a bankok a tartozásukat részben elengedik. A tartozást úgy kell elengedni, hogy az adósság utána kevesebb legyen, mint a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan értékének 95 százaléka. A Bankmonitor.hu emlékeztet, hogy a forint gyengülése miatt a korábban felvett devizahitelekből adódó tartozás értéke jelenleg meghaladhatja mind a felvett összeget, mind a fedezetül szolgáló ingatlan értékét.
Számításaik szerint egy átlagos devizahitelesnek, aki 2007-ben 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, a jelenlegi tartozása 7,6 millió forint, az eredetileg 45 ezer forintos havi törlesztőrészlete pedig mára 72 ezer forintra emelkedett. Ez utóbbi csökkenhet 44 ezer forintra – azaz 28 ezer forinttal – a részleges adósságelengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan.
A devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és jogerős ítéletekről készült felmérést követően dönthet a Kúria jogegységi eljárás indításáról – közölte a Kúria szerdán a honlapján. Az igényeket is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma a „közeljövőben fel kívánja mérni, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e” – olvasható a Kúria Sajtótitkárságának közleményében.
Mint írták, „e felmérés eredményeként kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy döntsön esetlegesen jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedés megtételéről”. A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal majd – mutattak rá a közleményben, és úgy folytatták: „ebből következően nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a sajtó ez ügyben a Kúriához intézett megkeresései tartalmaznak”.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, Fidesz-frakcióvezető többször is jelezték az elmúlt napokban, a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni.
