A devizahitel mint pénzügyi konstrukció kivezetésének idejét firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: bízik abban, hogy 2014 már ennek az éve lesz, amikor több lakáscélú devizahitelt nem folyósítanak Magyarországon.
Arra a kérdésre, hogy mikor várható az átfogó rendezést lehetővé tevő mentőcsomag, azt felelte: a 780 ezer devizahiteles ügyfél száma mára 520 ezerre csökkent, a hitelesek kétharmadán már segítettek az eddig bevezetett intézkedésekkel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal vagy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozásával. Hozzátette: soha nem tudnak olyan megoldást találni ami minden devizahitelesnek jó legyen, de arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét tudják elérni.
Az árfolyamgát kiszélesítéséről szóló keddi döntéssel olyan ügyfelek számára is lehetővé teszik a kedvezmények és támogatások igénybevételét, akik eddig ezt nem tudták megtenni – mondta. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint a munkát ugyanakkor folytatni kell.
Arról is beszélt, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos, egymásnak ellentmondó bírósági döntés született. Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy sikerüljön akár a bankszövetség javaslatáról, akár az igazságszolgáltatásban résztvevő szereplőkkel együtt olyan megoldást találni, amelyet az ügyfelek döntő többsége el tud fogadni.
Varga Mihály közölte: a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni. „A szakmai háttér ehhez rendelkezésre áll, gazdasági döntéseket nagyon gyorsan meg tudnánk hozni, de jogi megalapozottság nélkül nagyon veszélyes terepre tévednénk” – fogalmazott a tárcavezető. A jogegységi határozat idejére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a független igazságszolgáltatási intézmények minden más intézménytől függetlenül hozzák meg a döntéseiket.
Aradszki András kereszténydemokrata politikus is bírósági jogegységi határozatot szorgalmazott a devizahitelesek szerződései ügyében szerdán. A képviselő szerint ennek megfogalmazásakor vizsgálni kell, hogy a hitelintézetek által kiszámított díj, kamatköltség, amelyre az egyoldalú szerződésmódosítás joga kiterjed, tisztességes-e. E téren a nemzeti bíróságoknak van mozgástere – mutatott rá.