Aradszki András véleményét az uniós fogyasztóvédelmi irányelvre és bírósági ítéletekre alapozta. Előbbi tárgyi hatálya alá tartoznak azok a fogyasztóvédelmi szerződések, amelyek a devizaadósokkal összefüggnek. Az irányelv hatályosulása az európai bírósági gyakorlatban nem tekint vissza nagy múltra, de már több ítélet is született – jelezte. Az ítéletek részeként általános uniós sztenderdeket határoztak meg, amelyek segítik a nemzeti bíróságokat a szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításában.
Kiemelte: az eddigi tapasztalatok szerint nehezen alakul ki egységes gyakorlat a devizahitel-szerződések elbírálásánál, és alapvetően a bankok, pénzintézetek számára kedvező jogértelmezés vált jellemzővé. A képviselő szerint a visszamenőleges jogalkotás látszatát is kerülni kell, de a helyzet orvoslásában az állam minden szereplőjének a maga területén a maga függetlenségének fenntartásával részt kell vennie.
A Bloomberg hírügynökség kedden megjelent interjújában Varga Mihály a kötvényaukcióról beszélt. „A februári kötvénykibocsátáskor az volt a kormány szándéka, hogy 2 milliárd dollár bevételre tegyen szert, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevő részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is” – idézte a tárcavezetőt a gazdasági hírügynökség.
Ismert, Magyarország „figyelemreméltó” sikerű devizakötvény-kibocsátással tért vissza a nemzetközi tőkepiacra, mivel egy ilyen kibocsátás még alig egy évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt. A tranzakciónak ugyanakkor megvannak a potenciális kockázatai is, például növelheti az adósságszolgálati költségeket. A Capital Economics londoni elemzőinek akkori értékelése szerint a dollárkötvény-kibocsátás sikere önmagában azt is jelezheti, hogy növekszik a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom. A prémiumpapírok a nyári időszak mellett – az havi rekordot jelentett – az év elejétől fogva igen keresettek.
