Az árfolyamgát kiszélesítéséről és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról döntött az Országgyűlés kedden a Fidesz javaslatára. A parlament nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfőn beterjesztett indítványt. E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig meghosszabbodik.
A már működő árfolyamgát pedig azoknak is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Eltörölték ugyanis azt a feltételt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztést igénylő adós fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot, hogy a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
Az Azénpénzem.hu információi szerint decemberig várhatják a perben álló devizahitelesek, hogy ügyük végül merre is dől el. A Kúria szerint két fontos jogegységi döntés is várható még az idén: kiderülhet, hogy a kamat és kezelési költség egyoldalú módosításának kikötése semmis-e, és arra is csak akkor derülhet majd fény, hogy pontosan mi is a semmisség következménye.
A Fidesz frakcióvezetője szerint legalább egy megoldást mindenkinek biztosítani kell a devizahitelével kapcsolatos problémájára, ezért mindenki számára lehetővé teszik a belépést az árfolyamgátba, és április 30-ig kiterjesztik a végrehajtási moratóriumot.
Rogán Antal az Országgyűlésben a hétfőn benyújtott törvényjavaslat esti általános vitájának expozéjában azt mondta, hogy a végrehajtási moratóriumnak köszönhetően április végéig senkitől nem vehetik el lakását. Rogán Antal szerint alapvető jogi kérdést kell eldönteni: milyen belátható kockázatot ismertek, tudtak, mérlegelhettek a hitelfelvevők. Szerinte ezek nem voltak kiszámíthatóak, ezért egyes szerződések semmisek, de nincs jogegység mögöttük.
Ismert, a kormány szeptemberben arra kérte a bankokat, hogy november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében, azonban a bankok nem tudtak „tömeges megoldást találni” az elmúlt két hónapban.
Varga Mihály október 25-én az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, három-öt év alatt lehetne kivezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Hozzátette: a kormány olyan megoldást szeretne találni a devizahitelesek problémájára, amellyel jövőre már 15-20 százalékkal csökken az érintettek törlesztőrészlete.
