Az erről szóló, a devizahitelesek megsegítését összefoglaló törvényjavaslatot hétfő délben be is nyújtották az Országgyűlésnek. A politikus a Fidesz-frakció ülése után azt mondta, a tervek szerint a parlament még hétfőn meg is vitatja az előterjesztést, és azt – sürgősséggel – akár már kedden elfogadhatják a képviselők.
Az indítvány értelmében a kilakoltatási moratórium a teljes téli időszakra vonatkozna, azaz a jogszabály hatálybalépése után egészen április 30-ig. Az árfolyamgáttal kapcsolatban Rogán azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már működő árfolyamgát – amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre – mindenkinek váljon hozzáférhetővé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak.
Az árfolyamrögzítésnél ma számos belépési korlát van érvényben – magyarázta a fideszes politikus –, így például az, hogy akinek 90 napon túli tartozása van, az nem veheti igénybe. Tájékoztatása szerint azonban több mint 150 ezer olyan család van, amelynek ilyen, 90 napon túli tartozása van, ám szeretné fizetni a hitelét, még nem indult el ellene végrehajtási eljárás, „ennek megfelelően az ő számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát teljes kinyitása”. Az LMP-s Vágó Gábor tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta a devizahitelesek megmentéséről szóló fideszes törvényjavaslatot hétfői ülésén a parlament gazdasági és informatikai bizottsága.
Az árfolyamgátba való belépés ugyanakkor továbbra sem lenne kötelező. A frakcióvezető emlékeztetett, hogy november 1-jén járt le az a határidő, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén megfogalmaztak a bankoknak, vagyis hogy eddig döntsék el, képesek-e megoldani a devizahiteles szerződések módosítását az ügyfelek javára. Szerződésmódosítás nem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, azaz azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel – mondta Rogán.
Kérdésre közölte azt is: rendkívül fontosnak tartaná, ha a devizahiteleket érintő bírósági ügyekben minél előbb hozna egy jogegységi döntést a Kúria. Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
Október 31-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a kormány október 30-án megbeszélést folytatott a devizahitelesek helyzetének rendezéséről, és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni.
A Civil Összefogás Fórum október 30-án a gyűjtőszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolta.
Varga október 25-én az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, három-öt év alatt lehetne kivezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Hozzátette: a kormány olyan megoldást szeretne találni a devizahitelesek problémájára, amellyel jövőre már 15-20 százalékkal csökken az érintettek törlesztőrészlete.
A nemzetgazdasági miniszter felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében, mivel azonban a visszajelzések alapján a bankok nem tudtak „tömeges megoldást találni” az elmúlt két hónapban, ezért az NGM most azon dolgozik, hogy november elseje után haladéktalanul be tudjon terjeszteni egy, a devizahitelesek problémájára megoldást kínáló javaslatot.
