A csúcstalálkozón egyebek között célul tűzték ki, hogy 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi politikai keretét. A kibertámadások és -bűnözés okozta károkat diplomáciai források globális szinten évi 750 milliárd euróra becsülik, ami az Európai Unió csaknem ötéves költségvetésének felel meg.
Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács szabad kezet ad az együttműködésre az arra hajlandó tagállamoknak, akik az erőforrások közös használata, a közös kiképzés, karbantartás kihasználhatják a méretgazdaságosság jelentette előnyöket. A célok között szerepel, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az unió tagállamai által készített távirányítású repülőgéprendszereknek, más néven drónoknak, továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket.
Veszélyesebbé vált a kibertér: 2014-ben növekedni fog a célzott támadások száma és aránya, ezért a felhasználóknak meg kell tanulniuk tudatosan védekezni – mondta el a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat globális kutatócsoportjának igazgatóhelyettese.
Korábban közölte, nemcsak a vállalatokat, hanem az egyszerű felhasználókat is egyre több támadás éri: 2012 júliusa és 2013 júliusa között 37,3 millióra nőtt az internetfelhasználókat ért adathalász támadások száma világszerte az egy évvel korábbi időszakban mért 19,9 millióról.
Az állam- és kormányfők a polgári képességek megerősített fejlesztését is szorgalmazzák, továbbá arra kérik a tagországokat, hogy növeljék befektetéseiket a védelmi iparban a kooperatív kutatás területén, s használják ki a tagállami és az uniós szintű kutatásban az egymást erősítő hatásokat. Annak lehetőségét is felvetik, hogy a védelmi természetű kutatási programok finanszírozásához az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogyan lehet uniós pénzeket felhasználni az EU 2014 és 2020 közötti kutatási és tudományos keretéből, a Horizont 2020-ból.
Az állam- és kormányfők legközelebb 2015 közepén áttekintik majd, hogy a most kitűzött célok terén milyen haladást sikerült elérni.
