A bankunió ügyében áttörés történt, a gazdasági koordináció ügyében azonban csak biztató kezdeményezések voltak – állapította meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben, újságíróknak összegezve a kétnapos EU-csúcstalálkozó gazdasággal kapcsolatos témaköreinek eredményeit.
A bankunióval kapcsolatban kijelentette: az eurózónához tartozó országok olyan rendszert hoztak létre, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működésének a következményeit.
Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd ahhoz, hogy a magyar parlament dönthessen , csatlakozik-e az ország a bankunióhoz – tette hozzá.
„Mindenesetre a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt megkértem arra, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő” – folytatta. A kormányfő szerint ugyanis függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, „amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra”.
A gazdasági koordinációt illetően a következő lépés megtételét ezen a csúcstalálkozón átütemezték, és nem jövő júniusban, hanem majd csak október környékén foglalkoznak újra a kérdéssel – közölte Orbán Viktor.
„Ez bennünket, magyarokat azért nem érint, mert az eurózóna itt olyan átalakításokat, reformlépéseket akar létrehozni szerződéses formában, amelyeket mi, magyarok vagy már megcsináltunk, vagy már a kellős közepén vagyunk” – fogalmazott. Felsorolása szerint olyan témák tartoznak ide, mint a szakképzési reform, az egyetemek átalakítása, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, „a munkaerőpiacra való visszalépés, vagyis magyarul a közmunka rendszerének kiépítése”. Ezek a reformok az eurózónán belül valamilyen formában kikényszeríthetővé válnának az elképzelések szerint, „ha szabályozással nem megy, akkor szerződéses formában”.
Orbán Viktor szerint ez még mindig arról a küzdelemről szól, hogy miként lehetne az eurót stabilizálni.
„Az a politika, amivel korábban próbálkozott az unió, hogy matematikai módszerekkel megállapít kritériumokat, majd azokat számon kéri a tagállamokon, kudarcot vallott. Nagyon kevesen voltak, akik engedelmeskedtek ennek. Jelzem, mi azt tettük. Tehát amikor azt mondták, hogy három százalék alá kell vinni a hiányt, akkor vért és verejtéket nem kímélve másfél éven belül három százalék alá vittük, és kijöttünk a túlzottdeficit-eljárás alól” – mondta a miniszterelnök.
Orbán szerint számos ország megtalálja annak a módját, hogy a szabályok alól kivonja magát, és úgy látja, hogy ez indokolja a kényszer helyett a szerződéses forma gondolatának a felvetését az említett reformok tekintetében.
„Magyarország nem ellenzi, hogy ilyen módszert vezessen be az unió, csak ismerjük el, hogy ez azért történik így, mert a korábbi, hagyományos szabályozási forma kudarcot vallott” – jelentette ki a kormányfő.
A Standard & Poor’s közben rontott az Európai Unió adósbesorolásán, AAA-ról AA pluszra gyengítette, stabil kilátással.
