Az oroszok aggódnak, az EU kapuja nyitva áll

Moszkva szerint Ukrajna államisága veszélyben van, Angela Merkel arról beszélt: a társulási szerződés lehetősége nyitva áll.

Az orosz Szövetségi Tanács határozottan elítéli az erőszak, a nacionalizmus, az idegengyűlölet megnyilvánulásait, és konstruktív párbeszédre szólít fel minden ukrajnai politikai erőt. Moszkvában úgy vélik, hogy a válságból való kivezető utat ultimátumok és nyomásgyakorlás nélkül kell megtalálni a szomszédos országban.

Az orosz parlament alsóháza, a duma egy hete ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az általa szélsőségesnek nevezett ukrán ellenzéket, a nyugati politikusokat pedig felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. Szerinte mesterségesen erőltetik rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.

A Kreml többször hangoztatta, hogy Oroszország nem avatkozik be az ukrán belügyekbe, ugyanakkor tavaly decemberben 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget helyezett kilátásba, és a földgáz árának felére csökkentését ajánlotta fel Ukrajnának. Mintegy cserébe azért, hogy Kijev 2013 novemberében elállt az európai uniós társulási szerződés aláírásától.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára bírálta Oroszországot, amiért Moszkva nyomást gyakorolt az ukrán vezetésre azért, hogy ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. „A gazdaság és a közbiztonság természetesen szoros kapcsolatban áll. Egy európai társulási megállapodás Ukrajnával óriási előnnyel járna az euroatlanti biztonság számára. Mélyen sajnálom, hogy ez nem valósult meg” – mondta az atlanti szövetség főtitkára a Le Figaro című francia napilapban megjelent interjúban. „Az ok ismert: a nyomás, amelyet Oroszország gyakorolt Kijevre” – tette hozzá. A tüntetőkkel szembeni ukrán rendőri erőszakra utalva Rasmussen jelezte: a NATO „minden túlzott erejű fellépést elítél”, és arra kérte a kijevi kormányt, hogy a párbeszédre törekedjen az ellenzékkel.

Érkezik az újabb részlet

Az ukrán ügyvezető kormányfő szerdán bejelentette, hogy Ukrajna rövidesen megkapja az Oroszország által decemberben beígért pénzügyi támogatás második részletét. Szerhij Arbuzov, aki kedd óta ügyvezető kormányfő, szerdán arról beszélt a kormányülésen, hogy Ukrajna „nagyon rövid időn belül” 2 milliárd dollárt kap. Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie. Szerhij Arbuzov a kormány ülésén bejelentette továbbá, hogy az ukrán központi bank ellenőrzése alatt tartja a helyzetet a pénzügyi piacokon.

Vlagyimir Putyin szintén bírálta az EU-t, amiért az küldöttet meneszt Ukrajnába, míg Kanada beutazási tilalmat rendelt el egyes magas rangú tisztségviselőkkel szemben.  Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke nem tartja elegendőnek Mikola Azarov ukrán miniszterelnök lemondását. Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése.

Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök szerdán felajánlotta, hogy Leonyid Kucsma volt államfővel együtt közvetít a vezetés és az ellenzék között a válság rendezése érdekében. Helyzetértékelése szerint az ország a polgárháború szélére sodródott.

Kravcsuk, aki Ukrajna első államfője volt – 1991 és 1994 között töltötte be a posztot – a parlament ülésén azt is felajánlotta, hogy a közvetítésről kész személyesen is tájékoztatni a lakosságot. Mint mondta, ennek köszönhetően az emberek tudni fogják, ha nem teljesül valami a megállapodásokból, azért melyik oldal lesz a felelős. A közvetítői szerepre szerinte azért van szükség, mert mélységes bizalmatlanság alakult ki az ellenzék és Viktor Janukovics jelenlegi elnök között.

Felszólította a parlamenti képviselőket, hogy felelősséggel kezeljék az országban kialakult helyzetet, állítsák meg az állam irányíthatatlanná válásának folyamatát.

Az ukrajnai helyzet lesz a témája a V4-ek szerdai csúcstalálkozójának is. Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz munkavacsora keretében csatlakozik Robert Fico szlovák és a hivatali esküjét délelőtt letevő Bohuslav Sobotka cseh kormányfő.

Martonyi János külügyminiszter az ukrán helyzetről úgy vélte, „nagyon nagy hibát követett el az ukrán vezetés” azzal, hogy szinte az utolsó percben elállt az uniós társulási megállapodástól, az egyezményt évekig tárgyalták, a szöveget korábban már az ukrán parlament is elfogadta.

A vilniusi aláírás elmaradása óta lépéskényszerbe kerülő Viktor Janukovics hibát hibára halmoz. Tudatosan enged csak lépésenként az utca nyomásának, mondván, aki időt nyer, életet nyer, ám közben mintha nem vette volna észre, hogy az események átcsaptak a feje felett. Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!