A mentesség megadása Václav Klaus akkori cseh államfő feltétele volt ahhoz, hogy aláírja a 2009-ben elfogadott lisszaboni szerződést, amely az EU új működési szabályait tartalmazza. Klaus szerint ugyanis csak az egykori Csehszlovákiában élő németek és magyarok jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok hatályban tartásával lehet megakadályozni, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék az elkobzott vagyonukat.
Az elnöktől eltérően azonban a cseh jogászok többsége is úgy vélte, hogy ez a kockázat nem reális.
A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani – derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában. A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint azt az álláspontot, miszerint a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni, a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta.
„Bár a jogokat más alkotmányos dokumentumok és nemzetközi szerződések is védik, mégis úgy vélem: állampolgáraink megérdemlik, hogy emberi jogaikat ugyanolyan széles körűen védjék, mint más uniós országok polgáraiét" – jelentette ki Dienstbier a Bohuslav Sobotka vezette új cseh kormány első ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.
Dienstbier, aki egyben a kormány törvényalkotási tanácsának az elnöke is, kijelentette: jelképes és fontos lépésről lenne szó, amely kifejezné, hogy Csehország is teljes mértékben csatlakozik a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi chartához.
A miniszter a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tagja. A párt már a múltban is ellenezte és bírálta Klaus és az akkori cseh jobboldal követelését. A volt államfő csak azután volt hajlandó aláírni a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányait, ha az EU teljesítette ezt a feltételét.
Az egykori Csehszlovákia másik tagállama, Szlovákia esetében ugyanakkor már vizsgálatot kezdeményezett az Unió; emellett a dekrétumok eltörlését, a közigazgatás átalakítását és a kettős állampolgárság engedélyezését követelte Szlovákiától az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága nevű, Belgiumban működő civil szervezet.
