Klicsko előzőleg videoüzenetben kérte az elnököt, hogy ne hagyja a kijevi helyzet további elmérgesedését. Ezt követően több parlamenti képviselő társaságában az államfő főváros környéki rezidenciájára indult, hogy személyesen beszéljen vele.
Klicsko elmondta, hogy társaival fél óráig várakozott az elnök mezsihirjai rezidenciájának bejáratánál, s végül csak őt engedték be. A beszélgetés során megismételte a kijevi Függetlenség téren az európai integrációért és hatalomváltásért tüntetők követeléseit, és hangsúlyozta, hogy haladéktalanul rendezni kell a politikai válságot. Janukovics válaszában megígérte, hogy az elnöki hivatal, a kormány és az ellenzék képviselőinek részvételével bizottságot alakítanak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője korábban bejelentette, hogy telefonált neki az államfő, és jelezte, kész tárgyalásokat kezdeni. A tárgyalásokkal Andrij Kljujevet, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát bízta meg Janukovics. Jacenyuk tájékoztatása szerint a három parlamenti ellenzéki erő – az Ütés (UDAR) párt, a Haza és a Szabadság (Szvoboda) párt – konzultációkat tart.
Kijevben a vasárnapi nagygyűlésen médiabecslések szerint legalább százezren, más források szerint mintegy félmillióan vettek részt. A tüntetés békés volt, utána viszont radikális tüntetők egy néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo stadionnál. A feldühödött tüntetők a rendfenntartó erők több autóbuszát és teherautóját felgyújtották. A tüntetők és a rendőrök összecsapásában majdnem száz ember sebesült meg: hetven rendőr és huszonnégy tüntető. A belügyminisztérium közlése szerint négy embert őrizetbe vettek.
A Fehér Ház mély aggodalmának adott hangot a kijevi erőszakcselekmények miatt, a történtekért az ukrán kormányt tette felelőssé és az erőszak folytatódásának esetére szankciókat helyezett kilátásba.
Caitlin Hayden, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a helyi idő szerint vasárnap este kiadott közleményében a helyzet azonnali enyhítésére szólította fel az összes felet. „Az ukrajnai fokozódó feszültség egyenes következménye annak, hogy a kormány elmulasztotta elismerni népének jogos sérelmeit. Ehelyett az ukrajnai demokrácia alapjainak meggyengítése felé mozdult el a békés tiltakozás kriminalizálása és azáltal, hogy megfosztotta a civil társadalmat és politikai ellenfeleit a törvény által biztosított alapvető demokratikus védelemtől” – hangoztatta.
Hayden sürgette, hogy az ukrán kormány törölje el az utóbbi napokban elfogadott antidemokratikus törvényeket, vonja ki a rohamrendőrséget a kijevi belvárosból és kezdjen párbeszédet a politikai ellenzékkel. Rámutatott, hogy a Majdan-mozgalmat a kezdetektől fogva az erőszakmentesség jellemezte, és Washington támogatásáról biztosította azokat a politikai vezetőket, akik ennek az elvnek a visszaállítására szólítottak fel.
„Az Egyesült Államok további lépéseket mérlegel majd válaszul az erőszak alkalmazására, beleértve a szankciókat” – közölte a Fehér Ház.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége közleményben szólított fel az erőszak leállítására, és párbeszédet szorgalmazott a kormány és az ellenzék között. Önuralomra intett William Hague brit külügyminiszter is, aki a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében arra figyelmeztetett, hogy az erőszak nem old meg semmit.
A kijevi regionális közigazgatási bíróság – a városvezetés beadványa alapján – március 8-áig betiltotta a demonstrációkat a főváros központjában, beleértve a Függetlenség terét, a Majdant. A városvezetés keresetét azzal indokolta, hogy a gyülekezések veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi rendet, továbbá korlátozzák az állampolgárok jogait és szabadságát.
Ukrajna 2013 végén ismét a világ érdeklődésének a középpontjába került, miután Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. Kijev utcáin százezrek jelentek meg, és ismét mindenki számára világos lett az ország keleti és nyugati része közti óriási szakadék. A 2004-es elnökválasztás óta folyamatos geopolitikai versenyfutás újra felerősödött a Nyugat és Oroszország között.
Tudjon meg többet az ukrajnai helyzetről!
