Legalább egy tucat újságíró is megsérült, zömében gránátrepeszektől vagy gumilövedékektől, amelyeket a belügyi alakulatok tagjai lőttek a tüntetők közé. Több helyi média arról számolt be, hogy a rohamrendőrök szándékosan a sajtó munkatársait veszik célba. Az egyik tévécsatorna munkatársa mielőtt megsérült, még videóra vette azt a rendőrt, aki célzott lövést adott egyenesen rá. Újságírók őrizetbe vételéről és bántalmazásáról is érkeztek hírek. Ellenzéki értesülések szerint a belügyi alakulatok mintegy húszezer újabb tagját vezényelték a fővárosba, ugyanakkor a belügy-minisztérium nem hajlandó elárulni, mennyi rendőr vesz részt a tüntetők elleni ütközetekben. A demonstrálók szintén mozgósítást rendeltek el, és önkénteseket toboroznak, illetve visszahívják Kijevbe a vidékre utazott társaikat.
Közben az ellenzéki politikusok tárgyalni készülnek a vezetéssel. Közzétették alapvető követeléseiket, amelyek szerint előrehozott elnök- és parlamenti választásokat, a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormány menesztését és átmeneti kabinet felállítását, Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a múlt héten elfogadott, szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, valamint amnesztiát követelnek kivétel nélkül minden tüntetőnek. Alternatív megoldásként elfogadnák, ha az elnöki jogköröket jelentősen csökkentenék, az államfőválasztást pedig a tervezett időben, 2015-ben tartanák meg.
Vitalij Klicsko, az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformért (UDAR) párt elnöke hétfőn követelte, hogy a válság súlyosbodásának megakadályozását célzó tárgyalásokon legyen jelen Viktor Janukovics elnök, és az ott született megegyezések végrehajtásáért személyesen vállaljon felelősséget. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap Janukovics személyes találkozójukkor ígéretet tett neki a tárgyalások megkezdésére. „Nagyon fontos, hogy ezek a tárgyalások valódi eredményt hozzanak. Ha a vezetés ismét megszegi az adott szavát, elkerülhetetlen lesz a helyzet további éleződése” – érvelt Klicsko.
Az ellenzéki politikus közben videoüzenetben kért minden ukrán állampolgárt, akinek fontos az ország jövője, hogy utazzon a fővárosba, és gyülekezzen a Majdanon. Az államfő hétfőn Andrij Klujevet, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét nevezte ki a válság rendezésére létrehozott munkacsoport élére. Az ellenzék nem tartja Klujevet megfelelő tárgyalópartnernek, azzal vádolják ugyanis, hogy ő rendelte el a békés EU-párti diáktüntetés november 30-ai véres feloszlatását.
Az elnök hétfőn üzenetben fordult az ukrán néphez, és ígéretet tett arra, hogy minden erőfeszítést megtesz a társadalmi rend helyreállítására és a békés polgárok jogainak megvédésére. Janukovics arra kérte az embereket, hogy ne kövessék az erőszakra való felhívásokat, valamint azokat, akik feszültséget gerjesztenek az állam és a társadalom között, és „tömeges rendbontásokba” sodorják az ukrán népet.
Ukrajna 2013 végén ismét a világ érdeklődésének a középpontjába került, miután Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. Kijev utcáin százezrek jelentek meg, és ismét mindenki számára világos lett az ország keleti és nyugati része közti óriási szakadék. A 2004-es elnökválasztás óta folyamatos geopolitikai versenyfutás újra felerősödött a Nyugat és Oroszország között.
