Wolfgang Schäuble a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az unióban a határok ugyan leomlottak, de a nagy gazdasági különbségek megmaradtak, ami óhatatlanul feszültségeket gerjeszt. „Németországban viszont senkinek sincs oka arra, hogy gyűlölködést keltsen mások iránt" – mondta a pénzügyminiszter.
Szerinte Németország az uniós integráció első számú haszonélvezői közé tartozik, és nem boldogul bevándorlók nélkül. „Rá vagyunk utalva arra, hogy jönnek hozzánk a munkavállalók. A beteg- és idősápolási rendszer már nem is működne nélkülük" – emelte ki Wolfgang Schäuble.
A CSU szerint az „aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon, hogy megakadályozzák az úgynevezett szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlást. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg.
A Bild am Sonntagban közölt interjúban Wolfgang Schäuble is felsorakozott a CSU bírálói közé. „Németek is vannak, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal vagy elkerülik az adófizetést, az ilyesmi még a legelőkelőbb körökben is előfordul" – mondta a miniszter, utalva többek között a jelentős összegre elkövetett adócsalással vádolt Uli Hoenessre, a Bayern München labdarúgóklub elnökére, akit a CSU támogatójaként tartanak számon.
Az „őslakosokat” elsősorban azok a bevándorlók zavarják, akik nem dolgozni jönnek, hanem a bőséges szociális ellátásokat kihasználni, valamint azok, akik miatt elképesztő bűnözési hullám öntötte el a nyugat-európai fővárosokat. Elegük van a maffia által futtatott prostituáltakból és kéregetőkből, vagy az uniós állampolgárságuk mögé bújó embercsempészekből.
Németországban nagyjából 400 ezer román és bolgár állampolgár él. A bevándorlók száma az utóbbi években jelentősen emelkedett. Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól. A kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) adatai szerint a román és bolgár bevándorlók körében 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.
Ugyanakkor több nagyvárosban – elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban – feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.
