Néptanács alakult, Azarov lemond, ha kell

Az ukrán kormány nem tartja törvényesnek a létrejöttét.

A Kárpátalja megyei tanács 108 képviselőjéből 58 jelent meg a testület rendkívüli ülésén, s közülük 55 képviselő szavazta meg a néptanács létrehozásáról szóló határozatot. A döntés értelmében az új hatalmi szervben fele-fele arányban vesznek részt a megyei tanács képviselői és az ungvári hatalomellenes tüntetés küldöttei. A tervek szerint a néptanács végrehajtó bizottságot alakít, és tanácsadó testületet hoz létre.

Jogilag teljes mértékben értelmezhetetlen, hogy egy hivatalosan választott népképviseleti testület, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) úgynevezett néptanácsot, azaz alternatív hatalmi szervet hozott létre – mondta ezzel kapcsolatban Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Úgy látja, az ukrajnai válsághelyzet egyelőre nem veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot.

A Kárpátalja megyei tanács rendkívüli ülése határozatot fogadott el a megyei közigazgatási hivatal épületét őrző rohamrendőrök visszavonásáról, és felszólította a megye lakosságát, hogy továbbra is tartózkodjon az erőszaktól. Ennek kapcsán Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, ahol erőszak alkalmazása nélkül sikerül létrehozni a néptanácsot.

Az ukrán alkotmány szerint törvényellenes néptanács munkájában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megyei tanácsi képviselői nem vesznek részt. Ugyancsak kimaradnak a testületből az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei tanácsi képviselői, mivel a szervezet az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) a szövetségese.

Az ország gazdasági helyzetét fenyegető, lassan két hónapja tartó zavargásokkal indokolta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök, azt, hogy felajánlotta a lemondását. Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni.

„Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.

Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.

„Nekünk, nacionalistáknak forradalom útján meg kell döntenünk a belső megszállás rendszerét, nincs más út – magyarázta a szélsőséges cselekményeket a francia hírügynökségnek Andrij Taraszenko, a magát Jobboldali Szektornak nevező, Viktor Janukovics elnököt és kormányát megszállóknak tekintő ultranacionalista csoportosulás vezetője. – Kompromisszumra nincs lehetőség ezzel a bandával, mi, vagy ők. Vagy mi győzünk, vagy elpusztítanak minket.”

Csak idő kérdése, meddig marad hatalmon Viktor Janukovics ukrán elnök – állítja a Vedomosztyi című orosz napilap keddi kommentárjában. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Oroszországban nem várhatóak az ukrajnaihoz hasonló tüntetések.

Az ukrán államfő a választásokat is el fogja veszíteni, függetlenül attól, hogy mikor tartják azokat – írta a Vedomosztyiban Konsztantyin Szimonov. Az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány vezérigazgatója abban is biztos, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt kiengedik a börtönből, így az ellenzéki politikusnak esélye lesz arra, hogy úgymond copfos Mandelává váljon és államfő legyen.

Az elemző ugyanakkor azt gondolja, hogy az általa „kibővített narancsos koalíciónak” nevezett ukrajnai ellenzéknek nincs és nem is lehet gyorsan megvalósítható gazdasági programja. Az ukrán gazdaságnak viszont alapvető korszerűsítésre van szüksége és ezt valakinek meg kell fizetnie. Az orosz szakértő úgy véli, hogy Putyin a narancsos erőknek nem fog pénzt adni, és komoly kétségei vannak afelől is, hogy a problémákkal küzdő Európai Unió segíteni fog, amely amúgy sem szokta politikai feladatait pénzosztással megoldani.

Maradnak tehát az ukránok, így viszont gyorsan esni fog az életszínvonal, az emberek pedig nem fogják megvárni a gazdasági átalakítás eredményét, és a következő ukrajnai választásokon ismét a keleti országrészből fognak elnököt választani. Ez így megy tovább, mert Nyugat-Ukrajna meg fogja akadályozni, hogy a keletet képviselő elnök Oroszország karjaiba fusson.

Konsztantyin Szimonov szerint mindebből az következik, hogy Ukrajna két részre szakadása, a két erős makrorégió, Kelet- és Nyugat-Ukrajna különválása lehetne az „ideális megoldás a háború elkerülésére”.

A legnagyobb oroszországi közvélemény-kutató intézetek: az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM), a Társadalmi Vélemény Alapítvány (FOM), és a Levada Központ szinte egyszerre közölték legfrissebb felmérésüket az oroszok tüntetési hajlandóságáról – hívta fel a figyelmet a Nyezaviszimaja Gazeta.

A felmérések szerint a 2010–2011-es időszakhoz képest csökkent az orosz társadalom tiltakozó kedve. A Levada Központ adatai azt mutatják, hogy azóta majdnem a felére, 17-ről 9 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik részt vennének utcai politikai tüntetéseken. A FOM kutatói azt állapították meg, hogy az orosz hatalommal elégedetlenek aránya nem haladja meg a megkérdezettek 45 százalékát. A VCIOM kérdéseire válaszolók 23 százaléka úgy vélte, hogy a tüntetések semmire sem vezetnek, 12 százalék szerint pedig nincs ok a tüntetésre.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségi kommentárja szerint az orosz társadalomkutató intézetek felmérése nem véletlenül jelent meg az ukrajnai tüntetések idején. Ezek a cégek akarattal-e vagy sem, de az orosz hatalom és társadalom megnyugtatásának eszközei. Azt sugallják, hogy a kijevi események nem terjednek át Oroszországra és ezt üzenik az orosz ellenzéknek is, amely az ukrajnai ellenzéki tiltakozást, a Majdant követendőnek tekinti. Az orosz hatalom magához tért a 2011–2012-es nagyszabású ellenzéki akciók óta, sőt a gyülekezési törvény jelentős szigorításával legyűrte a tiltakozó társadalmat – írta az újság.