Kaotikus a helyzet, a kárpátaljai magyarság jövője a tét

A demokratikus alapjogok megsemmisítésétől és a kárpátaljai magyarság kiszolgáltatottságától tart a KMKSZ.

„Egyelőre ott még nem tartunk, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna vagy érné, de úgy gondoljuk, amennyiben a fejlemények Kárpátalján is erőszakos fordulatot vesznek, mindenképpen megvan az esélye annak, hogy olyan irányban eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává fog válni” – ezt Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta vasárnap azzal kapcsolatban, hogy a szomszédos országban polgárháborúhoz hasonló helyzet alakult ki, kormányzati épületeket foglaltak el és vontak ellenőrzésük alá egyes ultraradikális, szélsőséges nézeteket valló csoportok, egyre messzebb sodorva ezzel Ukrajnát a békés, demokratikus átalakulástól.

„Nekünk, nacionalistáknak forradalom útján meg kell döntenünk a belső megszállás rendszerét, nincs más út – magyarázta a szélsőséges cselekményeket a francia hírügynökségnek Andrij Taraszenko, a magát Jobboldali Szektornak nevező, Viktor Janukovics elnököt és kormányát megszállóknak tekintő ultranacionalista csoportosulás vezetője. – Kompromisszumra nincs lehetőség ezzel a bandával, mi, vagy ők. Vagy mi győzünk, vagy elpusztítanak minket.”

Ezt követően közleményükkel cáfolták az ungvári tiltakozó megmozdulások irányítói azokat a hatalomhoz közeli médiumokban megjelent információkat, amelyek szerint Kárpátalján provokációkra lehet számítani a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből érkező szélsőségesek részéről. Ezzel szemben a tüntetések szervezői – meg nem nevezett helyi rendőrségi forrásokra hivatkozva – azt állítják, hogy Kárpátalján az államhatalom szervezi a rendbontó alakulatokat felbérelt huligánokból a tüntetések lejáratása céljából.

Nem fogadta el a felkínált kormányfői posztot Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője Viktor Janukovics ukrán elnöktől. Ezt hétfőn, az államfő és az ellenzéki parlamenti pártok vezetőinek éjszakába nyúló megbeszélése után hozta nyilvánosságra a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter. A felek megállapodtak abban, hogy amnesztiatörvényt fogadnak el, eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket és áttekintik, milyen felelősség terheli a kormányt a politikai válság kialakulásáért. A megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke is.

Az ukrán média hétfő reggel azt jelentette, hogy a kormányellenes tüntetők elfoglalták Kijevben az igazságügyi minisztérium egyik épületét. A rendőrség szerint a behatolók „egyelőre” ellenőrzésük alatt tartják a négyszintes épületet. A Majdan közelében lévő épület földszinti ablakait betörték, az épület homlokzatáról leszedték az intézmény nevét jelző táblát.

Hatszorosára növelhetik a rendőri alakulatok számát

A kormány döntést hozott a Berkut és a Hrifon különleges belügyi erők létszámának jelentős növeléséről – szivárgott ki a hétfőn, zárt ajtók mögött tartott tanácskozásról. Jelenleg a Berkut (szirti sas) rohamrendőri alakulatnak mintegy négyezer, a Hrifonnak (griff) ezer tagja van. A Zerkalo Negyeli című lap hírportáljának név nélkül nyilatkozó forrás szerint a kormány harmincezer főig kívánja növelni a belügy-minisztérium irányítása alá tartozó két alakulatnak a létszámát. A nyilatkozó elmondta, hogy a tanácskozáson arról is döntöttek, hogy Kijev harminc utcájában korlátozzák a forgalmat. Az igazságügy-minisztérium utasítást kapott ara, hogy tegye törvényessé úgynevezett népi osztagok létrehozását, amelyek a közrend helyreállításában vennének részt. Az ülésen javaslatként hangzott el, hogy az állami költségvetés tartalékkeretéből különítsenek el összeget lőszerek és fegyverek vásárlására a belügyi egységek számára. A forrás szerint szigorú titokban rendkívüli állapot bevezetését tervezi a kormány. Ezt egyébként a nap folyamán korábban Mikola Azarov miniszterelnök sajtótitkára határozottan cáfolta.