Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozat szerint a KMKSZ „mind tartalmilag, mind procedurálisan alkotmányellenesnek tartja a »majdanellenes« törvényeket, amelyek összességükben korlátozzák a demokratikus alapjogokat, fordulópontot jelenthetnek egy nyílt, diktatórikus rendőrállami rendszer kiépítése felé”.
A kézfelemeléssel megszavazott, és Ukrajna elnöke által aláírt törvénymódosítások némelyike közvetlenül is veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot, mivel mostantól kiszolgáltatottakká válnak a hatósági önkénynek a hatalommal szemben kritikus hangnemet megütő magyar sajtótermékek, akárcsak az anyaországi támogatásban részesülő társadalmi szervezetek, amelyek mint „ügynökök” lesznek kitéve az erőszakszervek vegzálásának – áll a nyilatkozatban.
Az ellenzék kész folytatni a válság rendezését célzó tárgyalásokat a vezetéssel – közölte hétfőn a hatalomváltást követelő tüntetők „nemzeti ellenállási” parancsnoksága. „Annak ellenére, hogy a hatalom a tárgyalások félbeszakítására, a rendkívüli állapot bevezetésére törekszik, az ellenzék kész folytatni a párbeszédet a helyzet további éleződése, a vérontás elkerülése végett, a válság rendezése és az ország egységének megőrzése érdekében” – szögezte le a parancsnokság abban a közleményben, amelyet az ellenzéki Haza párt sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.
Hétfőn egyébként Mikola Azarov miniszterelnök sajtószóvivője kijelentette, hogy a kabinet egyeztető ülésén szóba sem került a rendkívüli állapot bevezetése, és felszólított arra, hogy fejezzék be az ezzel kapcsolatos „spekulációkat”. Olena Lukas igazságügyi miniszter viszont előzőleg a tárca épületének ellenzéki megszállása miatt azzal fenyegetőzött, hogy a nemzetbiztonsági és a védelmi tanácstól kéri a rendkívüli állapot bevezetését.
A KMKSZ tiltakozik – így a dokumentum – a demokráciaellenes törvények elfogadása, életbeléptetése ellen, és a leghatározottabban elítéli őket. „Szervezetünk tisztában van az Ukrajnában kialakult polgárháborús állapotokban rejlő veszélyekkel. Elítéljük az erőszakot, együtt érzünk az áldozatok hozzátartozóival” – szögezi le a nyilatkozat. A szervezet reméli továbbá, hogy a felek képesek lesznek olyan megoldást találni, amely Ukrajna békés, demokratikus, európai fejlődésének irányába hat.
„Egyelőre ott még nem tartunk, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna vagy érné, de úgy gondoljuk, amennyiben a fejlemények Kárpátalján is erőszakos fordulatot vesznek, mindenképpen megvan az esélye annak, hogy olyan irányban eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává fog válni” – ezt Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta vasárnap azzal kapcsolatban, hogy a szomszédos országban polgárháborúhoz hasonló helyzet alakult ki, kormányzati épületeket foglaltak el és vontak ellenőrzésük alá egyes ultraradikális, szélsőséges nézeteket valló csoportok, egyre messzebb sodorva ezzel Ukrajnát a békés, demokratikus átalakulástól.
„Nekünk, nacionalistáknak forradalom útján meg kell döntenünk a belső megszállás rendszerét, nincs más út – magyarázta a szélsőséges cselekményeket a francia hírügynökségnek Andrij Taraszenko, a magát Jobboldali Szektornak nevező, Viktor Janukovics elnököt és kormányát megszállóknak tekintő ultranacionalista csoportosulás vezetője. – Kompromisszumra nincs lehetőség ezzel a bandával, mi, vagy ők. Vagy mi győzünk, vagy elpusztítanak minket.”
Ezt követően közleményükkel cáfolták az ungvári tiltakozó megmozdulások irányítói azokat a hatalomhoz közeli médiumokban megjelent információkat, amelyek szerint Kárpátalján provokációkra lehet számítani a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből érkező szélsőségesek részéről. Ezzel szemben a tüntetések szervezői – meg nem nevezett helyi rendőrségi forrásokra hivatkozva – azt állítják, hogy Kárpátalján az államhatalom szervezi a rendbontó alakulatokat felbérelt huligánokból a tüntetések lejáratása céljából.
Nem fogadta el a felkínált kormányfői posztot Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője Viktor Janukovics ukrán elnöktől. Ezt hétfőn, az államfő és az ellenzéki parlamenti pártok vezetőinek éjszakába nyúló megbeszélése után hozta nyilvánosságra a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter. A felek megállapodtak abban, hogy amnesztiatörvényt fogadnak el, eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket és áttekintik, milyen felelősség terheli a kormányt a politikai válság kialakulásáért. A megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke is.
Az ukrán média hétfő reggel azt jelentette, hogy a kormányellenes tüntetők elfoglalták Kijevben az igazságügyi minisztérium egyik épületét. A rendőrség szerint a behatolók „egyelőre” ellenőrzésük alatt tartják a négyszintes épületet. A Majdan közelében lévő épület földszinti ablakait betörték, az épület homlokzatáról leszedték az intézmény nevét jelző táblát.
Hatszorosára növelhetik a rendőri alakulatok számát
A kormány döntést hozott a Berkut és a Hrifon különleges belügyi erők létszámának jelentős növeléséről – szivárgott ki a hétfőn, zárt ajtók mögött tartott tanácskozásról. Jelenleg a Berkut (szirti sas) rohamrendőri alakulatnak mintegy négyezer, a Hrifonnak (griff) ezer tagja van. A Zerkalo Negyeli című lap hírportáljának név nélkül nyilatkozó forrás szerint a kormány harmincezer főig kívánja növelni a belügy-minisztérium irányítása alá tartozó két alakulatnak a létszámát. A nyilatkozó elmondta, hogy a tanácskozáson arról is döntöttek, hogy Kijev harminc utcájában korlátozzák a forgalmat. Az igazságügy-minisztérium utasítást kapott ara, hogy tegye törvényessé úgynevezett népi osztagok létrehozását, amelyek a közrend helyreállításában vennének részt. Az ülésen javaslatként hangzott el, hogy az állami költségvetés tartalékkeretéből különítsenek el összeget lőszerek és fegyverek vásárlására a belügyi egységek számára. A forrás szerint szigorú titokban rendkívüli állapot bevezetését tervezi a kormány. Ezt egyébként a nap folyamán korábban Mikola Azarov miniszterelnök sajtótitkára határozottan cáfolta.
