Bell nem karrierdiplomata, hanem politikai kinevezett, aki több százezer dollárt gyűjtött össze Barack Obama újraválasztási kampányához. Az üzletasszony tapasztalatlanságáról és külpolitikai tájékozatlanságáról a szenátusi meghallgatáson is tanúbizonyságot tett, bemutatkozó előadását felolvasta, a szenátorok kérdéseire üres frázisokkal válaszolt.
Az Egyesült Államok nem könnyű, de szükséges párbeszédet folytat majd Magyarországgal a demokráciáról – jelentette ki csütörtökön az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán Colleen Bell budapesti nagykövetjelölt. Az MTI beszámolója szerint Bell emlékeztetett arra, hogy Washington az elmúlt két évben nyíltan bírálta a magyarországi belpolitikai fejleményeket.
„Sokan azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat, és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat” – mondta. Kijelentette, hogy kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgeti, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal.
Bell emlékeztetett arra, hogy Washingtont aggasztja a szélsőségesek megerősödése, igaz, ez a trend nem csak Magyarországra jellemző. „Viszont a szélsőséges pártok megerősödése Magyarországon külön aggodalomra ad okot. Ha megerősítenek, akkor a tolerancia védelme és előmozdítása lesz prioritásaim egyike” – mondta. Colleen Bell említést tett arról, hogy a magyar kormány számos lépést tett a holokauszt emlékének ápolásáért.
A nagykövetjelölt arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok szoros szövetségese Magyarországnak, a két ország együttműködése a közösen vallott értékeken alapul. Méltatta egyebek között az afganisztáni, a koszovói és a boszniai magyar katonai szerepvállalást. Bell a legfontosabb célkitűzései között említette a kétoldalú biztonsági, bűnüldözési, kereskedelmi, valamint az energiaellátási függetlenség terén való együttműködés erősítését. Saját rátermettségét Colleen Bell azzal bizonygatta, hogy két évtizede dolgozik üzletasszonyként a nonprofit szektorban.
A csütörtöki meghallgatáson részt vevő szenátorok közül többen kérdésbe csomagolva bírálták a magyar politikai változásokat. Benjamin Cardin, a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta, aggodalomra ad okot, hogy bár a magyar kormány nem támogatja a szélsőséges megnyilvánulásokat, nem is határolódik el azoktól. A szenátus külügyi bizottsága a jövő hétnél előbb nem dönt arról, hogy támogatja-e a budapesti misszióvezetői poszt várományosát. Ha elfogadják a jelölését, Colleen Bell március elején foglalhatja el állomáshelyét.
Rendkívül szerencsétlen dolog, ha egy nagykövetjelölt úgy szól bele az õt fogadó ország ügyeibe, hogy az országról valóságos személyi tapasztalata nincs, az információt a saját külügyminisztériumán vagy hírszerzésén keresztül kapja meg – mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a nemzetközi gyakorlatban – extrém esetektől eltekintve – nem szokás, hogy a nagykövet, mielőtt megérkezik állomáshelyére, már bírálatot fogalmazzon meg az őt fogadó országgal kapcsolatban. Az Egyesült Államok gyakorlata azonban kicsit más, mivel – még belátható ideig – a világ vezető hatalma, ezért az amerikai nagykövetek késztetést éreznek arra, hogy üzeneteket küldjenek, és – mielőtt megérkeznek állomáshelyükre, már – felhívják magukra a figyelmet – véli Nógrádi. Egy profi diplomata általában ennél sokkal óvatosabb – véli a szakértő. Arra a kérdésre, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz– magyar megállapodás keltett-e felháborodást Washingtonban, a szakértő azt válaszolta, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország viszonyában meghatározó elem lesz az energiapolitika.
A teljes összeállítást a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
