A csütörtöki meghallgatáson részt vevő szenátorok közül többen kérdésbe csomagolva bírálták a magyar politikai változásokat. Benjamin Cardin, a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta, aggodalomra ad okot, hogy bár a magyar kormány nem támogatja a szélsőséges megnyilvánulásokat, nem is határolódik el azoktól. A szenátus külügyi bizottsága a jövő hétnél előbb nem dönt arról, hogy támogatja-e a budapesti misszióvezetői poszt várományosát. Ha elfogadják a jelölését, Colleen Bell március elején foglalhatja el állomáshelyét.
Rendkívül szerencsétlen dolog, ha egy nagykövetjelölt úgy szól bele az õt fogadó ország ügyeibe, hogy az országról valóságos személyi tapasztalata nincs, az információt a saját külügyminisztériumán vagy hírszerzésén keresztül kapja meg – mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a nemzetközi gyakorlatban – extrém esetektől eltekintve – nem szokás, hogy a nagykövet, mielőtt megérkezik állomáshelyére, már bírálatot fogalmazzon meg az őt fogadó országgal kapcsolatban. Az Egyesült Államok gyakorlata azonban kicsit más, mivel – még belátható ideig – a világ vezető hatalma, ezért az amerikai nagykövetek késztetést éreznek arra, hogy üzeneteket küldjenek, és – mielőtt megérkeznek állomáshelyükre, már – felhívják magukra a figyelmet – véli Nógrádi. Egy profi diplomata általában ennél sokkal óvatosabb – véli a szakértő. Arra a kérdésre, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz– magyar megállapodás keltett-e felháborodást Washingtonban, a szakértő azt válaszolta, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország viszonyában meghatározó elem lesz az energiapolitika.
A teljes összeállítást a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!