A 2011-es magyar EU-elnökség alatt fogadták el a romák társadalmi befogadásáról szóló uniós keretstratégiát. E stratégia eddigi megvalósulásának áttekintésére vállalkozott az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely olyan, az EU-hoz kapcsolódó tanácsadó szerv, amelyen keresztül az európai munkaadók, a munkavállalók, illetve más érdekcsoportok adhatnak hangot az uniós ügyekkel kapcsolatos nézeteiknek.
A testület plenáris ülésén Balog Zoltán adott tájékoztatást a magyarországi eredményekről. „Nem vagyunk elégedettek, de valami mozgásba lendült” – összegezte a helyzetet a miniszter. Leszögezte, hogy a romakérdésben az egyes tagállamok nem háríthatják el saját felelősségüket, ám ettől függetlenül európai ügyről van szó. Megítélése szerint Magyarországon visszaszorulóban van mind az a szemlélet, amely kizárólag a romákat hibáztatja saját helyzetükért, mind az, amely a romákban kizárólag kiszolgáltatott áldozatot lát. Ehelyett – vélekedett – teret nyer a társadalom gondolkodásában a kölcsönös felelősség felfogása.
A roma befogadás érdekében tett, a miniszter által ismertetett magyarországi lépések közül a hallgatóság soraiban nagy érdeklődést, számos további kérdést és felvetést váltott ki különösen a Start program, továbbá több más foglalkoztatási, illetve oktatási kezdeményezés.
Előadásában Balog Zoltán kitért a munkaerő szabad áramlásának a kérdésére is, összefüggésben azzal, hogy több jómódú európai országban a más uniós országokból érkező munkavállalókkal szemben megnőttek az ellenérzések, sőt, különböző lépéseket is tettek. A miniszter felvetette, hogy Nyugat-Európában örömmel fogadják a magyar orvosokat, ám a romákat már nem. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió jelentős számban fogad külső országokból, a harmadik világból szakképzetlen bevándorlókat, és előszeretettel alkalmazza őket alacsony kvalifikáltságú munkára. Az EU-polgárnak számító romák hozzájuk képest nem ritkán hátrányos helyzetűnek érzik magukat – mondta, és megjegyezte: a romákban potenciális erőforrást kellene látni.
A miniszter utalt arra, hogy májusban európai parlamenti választások lesznek, és ennek nyomán hónapokra a tisztújítás fogja lekötni az unió legfőbb intézményeinek az energiáit. Azt kérte az EGSZB-től, hogy ebben a helyzetben biztosítsa a folyamatosságot, tartja napirenden a romabefogadás ügyét, kísérje figyelemmel a befogadási stratégia megvalósítását.
A plenáris vitát követő sajtótájékoztatón Balog Zoltán – újságírói kérdésre válaszolva – elmondta, hogy az Európai Bizottság, az unió végrehajtó intézménye időnként lassan reagál a különböző felvetésekre. Példaként megemlítette, hogy sokáig nem lehetett romafelzárkóztatásra igénybe venni vidékfejlesztési pénzeket, lényegében azért, mert Nyugat-Európában a romák többnyire nagyvárosok peremén és nem falvakban élnek.
A sajtótájékoztatón Henri Malosse, az EGSZB elnöke elismeréssel szólt a romabefogadás témájában szerzett személyes magyarországi tapasztalatairól, és külön kiemelte azt, hogy az iskolai tantervben helyet kapott a roma történelem és kultúra oktatása.
