A kaliforniai Stanford egyetemen tett látogatása alatt nyilatkozva Lagarde emlékeztetett arra, hogy a valutaalapnak kötelessége segítséget nyújtani bármelyik tagállamának, amely igényt tart arra. „Hamarosan valószínűleg szakértői támogatást küldünk az országba” – fogalmazott. Hozzátette, hogy pénzügyi támogatásról az IMF viszont csak akkor dönthet, ha azért a tagállamok törvényes hatóságai folyamodnak. Ukrajna esetében is először ki kell jelölni az új kormányzatot ahhoz, hogy tárgyalásba lehessen bocsátkozni az országgal a tényleges anyagi segítségről.
„Készen állunk a bekapcsolódásra” – emelte ki Lagarde, hozzáfűzve, hogy az IMF-nek már van egy állandó képviselője Ukrajnában. Hangoztatta, hogy amint kinevezik az új illetékeseket, és azok segítségért, támogatásért folyamodnak, a nemzetközi szervezet megkezdi velük a tárgyalásokat. „Ez így működik” – szögezte le a vezérigazgató. A valutaalap pénzügyi hozzájárulását az elemzők szinte elengedhetetlennek tartják a kelet-európai ország számára, amelynek államkincstára jelentős nehézségekkel küzd. Ukrajnának az új vezetés szerint 35 milliárd dollár külső segítségre volna szüksége.
Az ukrajnai válságnak nem kellene szembefordítania az Egyesült Államokat és Oroszországot – jelentette ki kedden Washingtonban John Kerry amerikai külügyminiszter. „Ez nem egy nulla végösszegű játék, amelyben a Nyugat játszik a Kelet ellen, ennek nem így kellene lennie” – mondta Kerry, aki a brit diplomácia vezetőjével, William Hague-gel együtt válaszolt újságírói kérdésekre.
Az ukrán parlament kedd helyett csütörtökre halasztotta az új kormány megalakításának várható időpontját – jelentette be Olekszandr Turcsinov házelnök, aki ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátja.
Klicsko indul a választásokon
Vitalij Klicsko megerősítette, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson. A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke még nem döntött az indulásáról; szóba került még Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetőjének és Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár és az ellenzéki Ötös tévécsatorna tulajdonosának neve, valamint Julija Timosenko indulása sem kizárt.
Kerry és Hague vitatta azt az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kialakult értelmezést, amely szerint az egyik befolyási övezet a másik rovására terjeszkedik. Az amerikai külügyminiszter szerint nem az Egyesült Államoknak, Oroszországnak vagy másoknak, hanem maguknak az ukránoknak kell dönteniük saját jövőjük felől. Hague ugyancsak cáfolta, hogy a Moszkvához igazodó Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítása a hidegháborús korszakra jellemző kelet–nyugati megosztottságot jelképezné.
Az ukrán parlament hamarosan a kisebbségek számára kedvezően módosított formában állítja vissza a napokban hatályon kívül helyezett nyelvtörvényt – közölte kedden Facebook-oldalán Valerij Packan Klicsko-párti kárpátaljai képviselő, az ukrán parlament emberjogi és nemzetiségi kisebbségi bizottságának elnöke. A honatya szerint a nyelvtörvény visszavonása aggodalmat keltett az Ukrajna különböző részeiben élő nemzetiségek körében, amelyek elbizonytalanodtak, hogy nem zárják-e be az anyanyelvükön oktató iskolákat, megjelenhetnek-e az újságjaik.
„Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a kisebbségek számára fontos kérdés, lesz-e elegendő mennyiségű tankönyvük, anyanyelvükön sugárzott televíziós műsoruk” – fogalmazott Packan, megjegyezve: nem hagyható figyelmen kívül, hogy Ukrajnában nagyon sok nemzetiségi kisebbségi él, és ők is Ukrajna polgárai.
„A kérdéssel foglalkozó parlamenti bizottság elnökeként kötelességemnek tartom annak bejelentését, hogy a nyelvtörvény ügye hamarosan ismét a parlament elé kerül” – így a képviselő, aki – mint állítja – a szakértőkkel együtt már dolgozik az új törvény tervezetén, amely szabályozza majd a nemzetiségi nyelvek jogállását és kiküszöböli az előző jogszabály hiányosságait. Úgy vélte, a korábbi hatalom azzal, hogy a törvényben csak az orosz nyelv számára nyújtott előnyöket, mindent megtett az ország szétszakítása érdekében.
Packan arról biztosította a nemzetiségi kisebbségeket, hogy megfelelően fogják szavatolni jogaikat, beleértve anyanyelvük szabad fejlődését és használatát.
