Arszenyij Avakov ideiglenes belügyminiszter hétfőn közölte, hogy Janukovicsot tömeggyilkosság vádjával akarják őrizetbe venni. A posztjáról eltávolított államfő hollétéről nem tudni biztosat, az ukrán médiában különböző értesülések láttak napvilágot. Elterjedt a híre, hogy állítólag a Krím-félszigeten van, ahol már őrizetbe is vették, ezt azonban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nem erősítette meg.
Február 25-én, azaz kedden indul az előre hozott elnökválasztások kampánya – tájékoztatott hétfőn a központi választási bizottság (CVK) sajtószolgálata. „A kampány kedden automatikusan megkezdődik, mivel a parlament határozatában május 25-ére írta ki a választásokat” – közölte a testület.
Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát ismeretlenek hétfőre virradóra a magyar határ mellett fekvő Csapon. A négy méter magas, több tonnás emlékművet, amely a kisváros nyugdíjasotthona előtti téren állt, feltűnés nélkül döntötték le az éj leple alatt. Helyszíni beszámolók szerint sem a nyugdíjasotthon, sem a környező házak lakói nem észleltek semmi rendkívülit, de többen terepszínű ruhát viselő embereket láttak a környéken.
Vitalij Klicsko, az Ukrajnai Demokratikus Szövetség a Reformért (UDAR) párt vezetője közölte, hogy kivétel nélkül büntetés vár azokra, akiknek közük volt a „jogsértő cselekedetekhez”, a rendvédelmi szervek munkatársaira pedig átvilágítás vár. A párt sajtószolgálatának hétfői közleménye szerint Klicsko azt hangoztatta: azokat, akik az ukrán nép ellen bűnös parancsokat adtak ki, kivétel nélkül megbüntetik.
A nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott Janukovics rendszerét támogató állami tisztségviselők elszámoltatása. Egy hétfői híradás szerint speciális bizottság világítja át a hivatalnokok, ügyészek, bírák és rendvédelmi vezetők korábbi tevékenységét.
Korábban Viktor Psonka leváltott és körözött főügyész Kijev melletti nyaralóját is lefoglalták a népi önvédelmi erők, a fényűzés ugyan elmarad a Janukovics-villában látottaktól, azért saját magát megfestette Napóleonként.
A Janukovicsot támogató Régiók Pártja frakcióvezetője, Olekszandr Jefremov a parlament frakcióinak egyeztető bizottságában közölte, hogy a korábbi kormánypárt ellenzékbe vonul. A frakció új vezetője Szerhij Tihipko lesz. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője ugyanott azt állította, hogy üres az államkincstár, csődbe vitték az országot. Közölte, haladéktalanul a Nemzetközi Valutaalap segítségét kell kérni.
A pénz-ügyminisztérium hétfői közleményéből az derült ki, hogy az erősen eladósodott, belpolitikai válság sújtotta Ukrajnának mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben, és a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter közölte, hogy nyugati partnereiktől – Lengyelországtól, az Egyesült Államoktól – hitel nyújtását kérték egy-két héten belül.
Dimtrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn Szocsiban kijelentette, hogy kételkedik az ukrán hatalom törvényességében. „Több ukrán hatalmi szerv törvényessége komoly kétségeket vált ki” – mondta hétfőn. Ukrajnában jelenleg nincs kivel tárgyalni – tette hozzá. A miniszterelnököt az Interfaksz orosz hírügynökség idézte. „Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk” – hangsúlyozta Medvegyev.
Julija Timosenko vasárnap kijelentette: nem akar miniszterelnök lenni.
Viktor Janukovics megpróbálta elhagyni az országot, de nem kapott felszállási engedélyt.
Moszkvának megéri kivárni, amíg Ukrajnában létrejönnek az új hatalmi struktúrák, de a Kreml addig is a szomszédos országot stabilizáló politikai erő mellett foglalhat állást – vélekedtek az Interfaksz orosz hírügynökségnek vasárnap nyilatkozó moszkvai politikai szakértők. Az orosz nagykövetet azóta hazarendelték.
Oroszország felemeli az Ukrajnából érkező árukat terhelő importvámokat, ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval – mondta az orosz gazdaságfejlesztési miniszter a Handelsblattnak. A német üzleti lapban hétfőn megjelent interjúban Alekszej Uljukajev kifejtette, hogy Moszkva egyáltalán nem ellenzi Ukrajna és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, de hangsúlyozza, hogy az jelentős kockázatoknak teszi ki Oroszországot. Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e a FÁK tagjait összekötő vámunióval Ukrajna tervezett szabad kereskedelmi megállapodása az EU-val, azt mondta, hogy ezt lehetetlennek tartja, mert egymást kizáró megállapodásokról van szó. Ugyanakkor Oroszország háromoldalú tárgyalást javasol, szorgalmazza, hogy Kijev, Brüsszel és Moszkva közösen egyeztessen a kérdésről – tette hozzá Uljukajev.
Az oroszok többsége ellenzi Moszkva beavatkozását Ukrajna belügyeibe – derült ki az egyik tekintélyes közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből, amelyet a Kommerszant című napilap ismertetett hétfőn. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) február első két napján, az ukrán ellenzék hatalomra jutása előtt végzett vizsgálata szerint a megkérdezettek 73 százaléka tartja úgy, hogy Oroszországnak „lehetőség szerint” nem kell beavatkoznia az ukrán belügyekbe.
Lengyelország kész segíteni Ukrajnának együttműködni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki hétfőn Radoslaw Sikorski külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy keleti szomszédjának „új nyitásra” van szüksége.
Több százan tüntetnek hétfő reggel óta Ungváron a városháza előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve, Beregszászon pedig Babják Zoltán polgármester és a város teljes vezetésének lemondására várnak a tiltakozók.
A kárpátaljai megyeszékhelyen hétfőre hívták össze a városi tanács rendkívüli ülését, amelyen a képviselőknek a polgármester további sorsáról kell szavazniuk. Mivel az ülésen nem jelentek meg a korábban Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) képviselői, egyelőre nincs meg a szavazáshoz szükséges létszám.
Bukarest új, európai rendelkezést vár Ukrajnától a kisebbségek védelmében a vasárnap eltörölt nyelvtörvény helyett – derült ki Victor Ponta kormányfő hétfői nyilatkozatából. A román miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya a többi uniós ország álláspontjához csatlakozva üdvözli a vérontás megfékezését, támogatja Ukrajna demokratikus fejlődését és európai közeledését, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy az eltörölt nyelvtörvény helyét minél hamarabb egy európai rendelkezés váltja fel, a román nyelvre és az ukrajnai román kisebbségi jogokra vonatkozóan. „Megértjük a feszült politikai helyzetet, de úgy vélem, Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra” – mutatott rá.
Az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényt. A 2012. augusztus 10-én életbe lépett jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát.
Ukrajna délnyugati térségében, a Romániával határos Csernivci megyében (Bukovina északi részén) mintegy 180 ezer lakos anyanyelve a román, amelyet a jogszabály hatályba lépése óta számos községben regionális nyelvként ismertek el.
