Az új kabinet felállításának késlekedése az Ukrajnára nehezedő politikai feszültségeket és gazdasági kihívásokat jelzi. A korábban ellenzéki szerepet betöltött politikai platformok is erősen megosztottak. A kormányalakítás egyik vitatott pontja, hogy milyen szerepet kapjanak a kijevi Majdan, vagyis a Függetlenség terének aktivistái. Julija Timosenko volt kormányfő Haza nevű pártja kedden újból azt hangoztatta, hogy biztosítani kell az aktivisták részvételét az új kabinetben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége kedden nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát, amiért az ukrán parlament visszavonta a kisebbségek nyelvi jogait szabályozó törvényt.
Az MTI-hez is eljuttatott közlemény szerint „köztudomású, hogy a Janukovics-rezsim a kárpátaljai magyarság vonatkozásában szándékosan nem hajtotta végre a nyelvtörvényt”, amit a KMKSZ számos alkalommal kifogásolt.
A szervezet reméli, hogy az elhangzott ígéretekhez híven az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek igényeinek megfelelően szabályozza majd a nyelvi jogokat, s olyan intézkedéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit és az ország Európai Unióhoz való közeledését szolgálják – áll a KMKSZ elnökségének nyilatkozatában.
A Majdan tüntetői kedden felsorolták a kormányzattal kapcsolatos követeléseiket: azt akarják, hogy az új ukrán kormányba professzionális, makulátlan múltú embereket, ne pártfunkcionáriusokat nevezzenek ki. Kritériumaik szerint nem lehetnek tagjai az új kormányzatnak olyanok, akik 2010-től a végrehajtói szervek vezetői vagy az elnöki hivatal munkatársai voltak. Kizárták továbbá a száz leggazdagabb ukránt is.
A parlament korábban leváltotta Viktor Janukovics megbuktatott elnök több bizalmasát és helyükre új embereket nevezett ki, de még meg kell választania a miniszterelnököt. Egyelőre még nem tudni, hogy ki lesz a miniszterelnök; Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője és Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt egyaránt azt közölte, hogy nem kíván szerepet vállalni az új kormányban.
Ugyanakkor Klicsko megerősítette, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson. A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke még nem döntött az indulásáról; szóba került még Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetőjének és Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár és az ellenzéki Ötös tévécsatorna tulajdonosának neve, valamint Julija Timosenko indulása sem kizárt. A mai ukrán eseményekről itt olvashat bővebben.
Vasárnap helyi források szerint 30 ezer fős oroszbarát tüntetést rendeztek a dél-ukrajnai Szevasztopolban, ahol új, orosz polgármestert választottak, és határozatot fogadtak el arról, hogy a város nem ismeri el az ukrán parlament legutolsó döntéseit és puccsnak tartja az országban zajló eseményeket.
A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt és a kijevi tüntetők radikális csoportja, a Jobb Szektor (Pravij Szektor) szerint a Kreml áll a szevasztopoli események mögött. Mindkét szervezet kedden mihamarabbi beavatkozást, a szeparatista törekvések megfékezését követelte a hatóságoktól. Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nemzetközi szinten kötelezte el magát Ukrajna területi egységének szavatolására. „Felszólítjuk orosz partnereinket, hogy ébredjenek tudatára felelősségüknek” – hangoztatta.
Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor az Ukrajnában élő orosz állampolgárok biztonságáért aggódott, és a diplomáciai képviseletek biztonságának garantálását kérte Volodimir Jelcsenko ukrán misszióvezetőtől. Az oroszok Európától is kiegyensúlyozott állásfoglalást várnak az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban, külügyminisztériumuk eközben a Facebook közösségi oldalon jelentette be, hogy hamarosan eljuttatja az Európai Unióhoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez azokat a videófelvételeket, amelyek bizonyítják az ukrajnai szélsőségesek rendbontását.
Moszkva nem akar csődeljárást kezdeményezni Ukrajna ellen, de a szomszédos ország csődjét nagyon valószínűnek tartja – jelentette ki az orosz pénzügyminiszter-helyettes kedden; Szergej Sztorcsak azt mondta, „kisebb kockázatot lát” abban, hogy Ukrajna nem tudja megtéríteni a tavaly decemberben Oroszország által vásárolt 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvény árát.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az IMF mentheti meg Ukrajnát; az országnak rövid távon is 25-30 milliárd dollárnyi külső finanszírozási segítségre lehet szüksége, ennek kétharmadát valószínűleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítja – jósolták; a JP Morgan közgazdászai szerint hosszabb távon ez a duplájára emelkedhet. A ház várakozása szerint első lépésként az IMF 24-36 hónapra szóló készenléti csomagot állít össze hozzávetőleg 20 milliárd dollár értékben; ennek folyósítása akár március végétől megkezdődhet.
Eközben az ukrán valuta, a hrivnya árfolyama is rekordmélységbe zuhant a dollárhoz képest, percekkel 17 óra előtt 9,80 hrivnya ért egy dollárt a csütörtök késő esti 9,15 hrivnya után; az ukrán pénzt értéke 12 százalékát vesztette el az év eleje óta.
