A követelményeket a Majdan Bizalmi Köre nevű, civil aktivistákból szerveződött csoport fogalmazta meg. A kör tagjai orvosok, afganisztáni veteránok, az autós tiltakozókból álló Avtomajdan szervezet, a Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) radikális önvédelmi szerveződés képviselői és egyéb, a tiltakozók által létrehozott csoportok aktivistái. Az általuk megfogalmazott kritériumok szerint nem lehetnek tagjai az új kormányzatnak olyanok, akik 2010-től a végrehajtói hatalmi szervek vezetői vagy az elnöki adminisztráció munkatársai voltak. Kizárták továbbá a száz leggazdagabb ukránt is.
Követelményként támasztották a jelöltekkel szemben, hogy legalább hétéves, ebből öt év vezetői tapasztalattal rendelkezzenek a minisztérium alá tartozó területen, kivéve a belügyi és a védelmi tárca, valamint az SZBU biztonsági szolgálat új irányítóját.
A posztok várományosait át kell világítani, hogy nem volt-e közük emberi jogokat sértő cselekményekhez, illetve nem érintettek-e korrupcióban. A Majdan Bizalmi Körének tagjai közleményük szerint nem pályáznak vezetői posztokra.
Az új kabinet összetételét a napokban meg kell határoznia a parlamentnek.
Az ukrán média két politikust tart a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztre: Arszenyij Jacenyukot, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetőjét és Petro Porosenko jelenleg független képviselőt, a Rochen csokoládégyár tulajdonosát.
Ismeretlen körülmények között lábon lőtték Andrij Kljujevet, az elmenekült és leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának vezetőjét – közölte szóvivője kedden. Artem Petrenko telefonon azt közölte, hogy egy „megbízható forrás” azt mondta neki: Kljujevre kétszer is rálőttek, és megsebesült, de élete nincs veszélyben. Elmondta, hogy Kljujevvel közvetlenül nem tudott beszélni, és nem tudja, hol van jelenleg az elnöki adminisztráció volt vezetője. Azt sem tudja – tette hozzá –, hogy Kljujev a Kijevből pénteken elmenekült leváltott ukrán elnökkel volt-e, amikor rálőttek. Janukovicsot az új ukrán hatóságok tömeggyilkossággal vádolják, és elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A kijevi tüntetők szerint a 49 éves Kljujev – Janukovics talán egyetlen megmaradt szövetségese – rendelte el az Európa-barát diákok november 30-i tüntetésének erőszakos rendőrségi szétverését. Ezt követték azok a tömeges tiltakozások, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.
Kljujev kedden arról tájékoztatta az ukrán Unian hírirodát, hogy február 23-án találkozott Janukoviccsal a Krímben, és benyújtotta neki lemondását. Szavai szerint önként hozta meg döntését, és Janukoviccsal kizárólag azért találkozott, hogy személyesen adja át neki nyilatkozatát. Azt is közölte, hogy „gyakorlatilag távol tartották a konfliktus rendezését célzó bármilyen döntéstől, és nem tudott a készülő erőszakos forgatókönyvről sem ”.
„Meg vagyok győződve, hogy a vizsgálat a bekövetkezett tragédia valamennyi körülményét figyelembe veszi, és a vétkesek elnyerik büntetésüket” – idézte az Unian az elnöki hivatal volt vezetőjét.
Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki politikus megerősítette kedden, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson. A kelet-európai országban kedden kezdődött meg az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament határozatot hozott választás kiírásáról „Jelöltetem magam Ukrajna elnöki tisztségére, mivel szilárd meggyőződésem, hogy Ukrajnában meg kell változtatni a játékszabályokat” – hangsúlyozta az Ütés (UDAR) párt 42 éves vezetője, aki az utóbbi hónapokban már többször hangsúlyozta, hogy versenybe szállna az államfői hivatalért. „Az igazságnak kell uralkodnia. Biztos vagyok benne, hogy ez lehetséges” – tette hozzá.
Ausztria tevékeny szerepet vállal az Európai Unió (EU) Ukrajnát támogató lépéseiben – nyilatkozta az osztrák miniszterelnök kedden Bécsben, az osztrák kormány ülését követően „Az EU-nak politikai felelőssége van a régióban” – jelentette ki Werner Faymann. Rámutatott, hogy nemcsak a demokratikus fejlődés feltételeiről van szó, hanem az ország gazdasági jövőjéről is. Emiatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonását Ukrajna támogatásába „különösen alkalmasnak” tartja a kancellár. Utalt arra is, hogy olyan régióról van szó, amelyet „nagy politikai érzékenységgel” kell kezelni. Hozzátette: „nem mondhatjuk, hogy csak odáig tart az érdeklődésünk, ameddig az Európai Unió határai. Éppen ellenkezőleg”.
Megroggyant a gazdaság, Kijev fejére nőhet az adósság. Délen oroszbarát tüntetés volt, azt pedig még nem tudni, mi lesz a kárpátaljai magyarok sorsa. RÉSZLETEK
Az Egyesült Államok hétfőn tartózkodott attól, hogy Ukrajna törvényes elnökeként ismerje el Olekszandr Turcsinovot, és sürgette, hogy a választásokig hátralévő időszakra alakuljon szakértői kormány Kijevben.
Megerősített kerítéssel és sátortábor kiépítésével védik önkéntesek a ledöntéstől a Harkiv Szabadság terén álló Lenin-szobrot az Interfaksz hírügynökség jelentése szerint. Kárpátalján viszont ledöntötték az utolsót is.
Mint ismert, a parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Ezzel kapcsolatban Martonyi János, a Külügyminisztérium vezetője elmondta: Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait.
A visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón Martonyi kiemelte: olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetőleg a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette.
A magyarokat érintő nyelvtörvényre vonatkozó magyarországi álláspontról itt olvashat bővebben. Az ukrán eseményekről itt olvashatja hétfői összefoglalónkat.
