„Ahogy komolyan vettük a legutóbbi megállapodás megkötését, úgy komolyan vesszük az átfogó megállapodás elérését is a közelgő tárgyalásokon” – mondta az iráni államfő a külföldi országok nagykövetei előtt tartott beszédében az 1979-es iszlám forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a nagyhatalmakkal tavaly novemberben megkötött genfi megállapodásra utalva.
Róháni kijelentése egy héttel a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország alkotta csoport –, illetve Irán közötti nukleáris tárgyalások újabb fordulójának tervezett kezdete előtt hangzott el. Az elnök annak a véleményének adott hangot, hogy a világ minden államának fel kellene használnia a polgári célú nukleáris technológiát, valamint igazságtalannak és törvénytelennek nevezte ennek a technológiának a kisajátítását.
Róháni kijelentette, hogy az iráni nukleáris program békés célú. Mint mondta, ezt az is alátámasztja, hogy vasárnap újabb lépésekről állapodott meg egymással Teherán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az egyezség keretében Irán lehetővé teszi atomprogramja „lehetséges katonai dimenzióinak” vizsgálatát is, ami jelentős előrelépés lehet az évtizedes vitában.
Január közepén lépett hatályba a tavaly novemberben megkötött, ideiglenes, hat hónapra szóló genfi megállapodás, amelynek alapján Irán fél évre leállítja nukleáris programját, cserébe pedig a Nyugat enyhít a perzsa országot sújtó nemzetközi gazdasági szankciókon. A jövő keddre Bécsbe összehívott újabb tárgyalási forduló célja a végleges, átfogó megállapodás kidolgozása.
A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják az iráni kormányt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. Teherán következetesen visszautasítja ezt a vádat.
