Tíz tengeri gyakorlatot végrehajtva elhagyta az Indiai-óceánt Kína három hadihajója, és irányt vett a Csendes-óceán nyugati vizei felé – jelentette a kínai média kedden.
A három hadihajóból kettő romboló, a harmadik egy kétéltű partraszálló vízi jármű. Utóbbi, a Csangpajsan korszerű fegyverzettel van felszerelve és Kína legnagyobbja ebben a kategóriában. A Vuhan és Hajkou nevű rombolók kísérőként megjárták az Ádeni-öbölt és több nagyobb szabású hadgyakorlatnak voltak már részesei.
Megfigyelők megjegyzik, hogy a köteléket a dél-kínai flotta parancsnoka vezeti.
A hajók legénysége és tisztjeik a Malajziától mindössze 80 kilométerre található területen esküt tettek az ország szuverenitásának és tengeri érdekeinek megvédelmezésére. Malajzia haditengerészetének parancsnoka a napokban a helyi sajtóban némileg kitérően ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nincs tudomásuk arról, hogy a kínai hajók a közelben gyakorlatoztak volna.
Kínának több szomszédos állammal is területi vitája van a Dél-kínai-tengeren. Legfőképpen a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal, de Malajziával és Bruneivel is.
A kínai államelnök, pártfőtitkár korábban azt hangoztatta, e viták békés, tárgyalásos megoldására törekszenek, de Kína a szuverenitását érintő kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra, és növelni szándékozik védelmi képességeit. Hszi Csin-ping kiállt amellett, hogy Kínát tengeri nagyhatalommá kell tenni, s egy pártplénumon megjegyezte, hogy miközben az ország más államokkal mind nagyobb mértékben törekszik érdekeinek összeegyeztetésére, felkészül a komplexebb helyzetek kezelésére is.
Kína tengerpartja körülbelül 32 ezer kilométer hosszú, és az ország 6500 szigetet tart a területéhez tartozónak. A hivatalos adatok szerint hárommillió négyzetkilométernyi tengeri terület tartozik az igazgatása alá. A Dél-kínai-tenger olajtartalékát 23-30 milliárd tonnára becsülik, és jelentős mennyiségű földgázt is rejt a talapzat. A térség vizei gazdagok halban, és fontos szállítási útvonalak vezetnek át rajta.
