Arra az újságírói kérdésre, hogy tárgyaltak-e a paksi bővítésről, Martonyi János hangsúlyozta, hogy a döntés célja az energiaellátás biztonságának fenntartása, világpolitikai háttere, tartalma és jelentősége pedig nincs.
Megfelelő mennyiségű fosszilis energiahordozó híján és a megújuló energiaforrások kiaknázására szolgáló pénzügyi források szűkössége miatt a paksi erőmű jelenlegi négy blokkjának leállása után az fenyegetne, hogy „Magyarország energia nélkül marad, ezt a kockázatot pedig nem vállalhatja felelős kormány vagy parlament” – fejtette ki. Hozzátette: nem reális, hogy az évtizedek óta működő blokkok mellett teljesen más technológiával működő új blokkok épüljenek.
A „gazdasági, pénzügyi és technológiai ésszerűség úgy kívánja”, hogy a fejlesztés orosz együttműködéssel valósuljon meg, de „szó sincs arról, hogy ezzel Magyarország Oroszország felé fordul” – mondta Martonyi János.
Frank-Walter Steinmeier megjegyezte, hogy Németország máshol tart, mint Magyarország, elhatározta, hogy végrehajtja az energiapolitikai fordulatot, vagyis szakít a nukleáris energia használatával és a kieső termelést a megújuló forrásokra alapozva pótolja. „Ez sem egyszerű” – mondta a német külügyminiszter.
Szerdán egyébként a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap közölt Martonyi Jánossal interjút A megállapodás Oroszországgal mindkét félnek jó címmel.
A paksi atomerőmű bővítésének hatásáról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban – a kormányfőt idézve – elmondta: ma ez az erőmű adja a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százalékát, és a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban. Így – amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek – a bővítésnek köszönhetően a villamos energia előállítási ára 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, és ez lehet a további rezsicsökkentés záloga, ugyanis ez ugyanekkora mértékű áramárcsökkentést tenne lehetővé – tette hozzá.
A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint az oroszokkal kötött egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad. Az erőmű kapacitásának fenntartása jelentősen növeli a GDP-t, hiszen a foglalkoztatáspolitikai célokkal összhangban az egyezmény lehetővé teszi, hogy 40 százalékos hazai beszállítás, részvétel mellett valósuljon meg a kapacitásfenntartás. A beruházás több mint egy évtizedig kiemelt foglalkoztatási és üzleti lehetőséget biztosít majd a hazai vállalkozásoknak.
Az együttműködés során az orosz fél külön államközi szerződés keretében állami hitelt biztosít a magyar fél számára.
