Magyarország „rendbe tette a pénzügyeit”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Martonyi János külügyminiszterrel közölt interjút.

Arra a kérdésre, hogy a német megszállás tervezett emlékművéről tárgyalnak-e Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel a szerdai berlini találkozójukon, Martonyi János azt mondta, nem tartja ezt külön megbeszélendő témának, de nyitott arra, hogy bármiről tárgyaljon német kollégájával.

Az emlékmű semmiképpen sem hordozza azt a jelentést, „hogy a felelősségünket akár csak egy kicsit is csökkentenénk vagy tagadnánk” – mondta. „Az utóbbi években, hónapokban és napokban újra és újra elmondtuk, hogy vállaljuk erkölcsi és politikai felelősségünket” – tette hozzá, kiemelve, hogy „elmulasztottuk megvédeni zsidó vallású vagy zsidó hátterű magyar polgártársainkat”, majd „tevékenyen részt vettünk ezeknek az embereknek az elpusztításában”.

Az emlékműnek azonban „nincs köze ehhez”. Egyesek azt mondják, hogy az emlékmű „meghajlás valamennyi áldozat előtt” – fejtette ki a külügyminiszter, rámutatva: történelmi tény, hogy a német megszállás 1944. március 19-én történt, és az áldozatok száma ezután magas volt. Az áldozatok pedig „mindenekelőtt zsidók” voltak, de voltak „nem zsidók is” – mondta Martonyi János.

Szilárdak a német-magyar kapcsolatok

Az utóbbi évek vitái után stabil a német-magyar viszony – mondta a német külügyminiszter szerdán Berlinben a magyar diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélését követően. Frank-Walter Steinmeier a Martonyi Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a magyarországi politikai, jogi és gazdasági változásokról folytatott „kritikus viták" után „megelégedéssel lehet megállapítani, hogy a kapcsolatok folytatódnak", a két ország partneri viszonya stabil és német vállalatok továbbra is teremtenek munkahelyeket Magyarországon.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként halad a gazdasági válság hatásainak kezelése, kiemelte, hogy Magyarország „rendbe tette a pénzügyeit”, a gazdaság növekszik és a foglalkoztatottak száma meghaladta a négymilliót. A növekedés elindítása, a pénzügyi stabilitás helyreállítása „nem volt könnyű”, és „talán innovatívabbak voltunk, mint mások” – mondta a külügyminiszter.

Arra a felvetésre, hogy egyebek között a bankokat és az energiaszolgáltatókat illetően vannak panaszok a megbízhatóság iránti bizalom csökkenésére, azt mondta: „úgy tűnik, ezekben a szektorokban Magyarországon a verseny nem volt – hogy is fejezzem ki magam udvariasan – tökéletes”. A közműszolgáltatók a helyi ellátásban gyakran monopolhelyzetben vannak, ami máshol, például Berlinben vagy Hamburgban is gond. Magyarországon viszont sokkal súlyosabb volt a helyzet, mert az energiaárak a fizetésekhez mérve a legmagasabbak között voltak Európában. Ezért az árakat szabályozni kellett, ami „liberális szempontból nem szép, de meg kellett tenni” – mondta Martonyi János. Hozzátette, hogy a „tömérdek nyereséget felhalmozó” bankoknak viselniük kellett a válság terheit. A szektorra kivetett adókat hevesen bírálták, „de befizették, és a bankok működnek” – fejtette ki.

Arra a felvetésre, hogy a közműdíjcsökkentés választási osztogatásnak tűnik, azt mondta, hogy az árak csökkentése jóval a kampány előtt kezdődött. Ugyanakkor „nem látom okát annak, egy kormány vagy egy párt miért nem használhatja ezt érvként a választási kampányban” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy jelez-e egy új, keleti irányultságot a paksi megállapodás és a Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatban Oroszországgal folytatott együttműködés, Martonyi János elmondta, hogy a budapesti vezetés a Nabucco-projektet támogatta, de az elhalt, a Déli Áramlatra vonatkozó megállapodást pedig az előző kormánytól örökölte.

A paksi atomerőmű bővítése jelentősen csökkenti a függőséget az orosz gáztól – tette hozzá a külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még nem értek véget, de már látható, hogy „a piacon soha nem tudtuk volna ilyen feltételekkel finanszírozni” a fejlesztést. A megállapodás mindkét félnek jó, és csak törvényhozási jóváhagyással válhat érvényessé – tette hozzá.

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásának januári elindulásával kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország „oroszlánként harcolt” Szerbia tagjelölti státuszáért, éppen úgy, mint Horvátország csatlakozásáért, hiszen az EU déli irányú bővítése, beleértve Törökország felvételét is, a magyar „regionális politika egyik sarokköve”.

Az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körül Németországban elindult vitával kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta, hogy ha vannak visszaélések, akkor azok ellen fel kell lépni, de a munkaerőpiac szabadságát nem szabad korlátozni.