Szijjártó Péter a Védjük meg a rezsicsökkentést! elnevezésű lakossági fórum előtt újságíróknak hangsúlyozta: hazárdjáték lenne találgatásokba bocsátkozni, hány fázisa lesz a rezsicsökkentésnek, három biztosan van. Ma 20 százalékkal kell kevesebbet fizetni, mint korábban, a harmadik fázisnak köszönhetően pedig tovább mérséklődnek a rezsiárak – jegyezte meg.
Úgy vélte, „tarthatatlan állapot volt, hogy korábban a magyar emberekkel fizettették meg Európa legmagasabb gázárát és második legmagasabb áramárát”, ezért természetes volt, hogy a kormány megkeresse a lehetőséget, hogyan változtasson ezen.
Szijjártó Péter a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervezett fejlesztés növeli az ország energiabiztonságát, és mint ilyen, alapfeltétele a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságának. A nukleáris energia olcsó energia, a paksi atomerőmű jelenleg a hazai áramellátás 40-45 százalékát adja. Az ország energiafüggetlensége szempontjából fontos, hogy az erőmű kapacitását fenntarthassuk, a nukleáris energia arányát adott esetben növelni is tudjuk – mondta.
Az államtitkár közölte: az áprilisi parlamenti választásokat követően a paksi bővítést azok is jó döntésként említik majd, akik most ellene érvelnek. Közölte: korábban Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is egyértelműen a bővítés mellett foglalt állást, ez most a kampány miatt nincs így.
Szijjártó Péter a kormánynak az energiafüggetlenség és energiabiztonság érdekében tett, egyben a rezsicsökkentést megalapozó intézkedései között említette a gáztározó kapacitás nemzeti tulajdonba vételét, a magyar és a szlovák gázvezetékrendszer összekötését és a Déli áramlat gázvezeték építésében való együttműködést.
A politikus közölte: a rezsicsökkentés ellen vannak a profitjuk egy részéről lemondani kénytelen energiaszolgáltató vállalatok, egyes európai uniós intézmények és a Gyurcsány-koalíció szereplői, utóbbiak világossá tették: amennyiben kormányzati tényezők lesznek, „vissza fogják csinálni azt”.
Szijjártó Péter szavai szerint világossá vált a tét és világossá váltak a forgatókönyvek. „Ha Mesterházy Attila visszahozza a hátán a Gyurcsány-korszakot”, az rezsiemelkedést, amennyiben újra bizalmat kapnak a kormánypártok, az rezsicsökkentést jelent – mondta.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a rezsicsökkentéssel kapcsolatos keszthelyi lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány tisztában van azzal, hogy „keskeny az ösvény” a közműszolgáltatók működőképességének fenntartása és a fogyasztók érdekei között, nem lehet nagyobb mértékben csökkenteni az árakat, mint ami még garantálja a rendszerek fenntartását, működtetését. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a harmadik lépésnél kellő óvatossággal kell eljárni az energiaárakat szabályozó rendelettel” – fogalmazott a politikus.
Hangsúlyozta: „büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország ma olyan állapotban van, hogy a polgárokat jelentősen segítő szabályokat meghozhatta”, a korábbi kormányok ezzel nem próbálkoztak. A baloldali kormányok idején „a kelleténél többször emelkedtek” az energiaárak, de a második Orbán-kormány ettől eltérő gyakorlatot indított el.
Az ellenzéki kritikákról, miszerint a panelprogramot, a hőszigeteléseket és a nyílászárók cseréjét kellene inkább támogatni, Pokorni Zoltán úgy vélekedett, ezeket a lehetőségeket nem kell szembeállítani egymással. Ezek egymást erősítő programok, már eddig is 150 ezer családnak biztosított támogatást a kormány energiahatékonysági beruházásokra.
Arra a felvetésre, hogy „a gazdagokat miért támogatja” a kormány a rezsicsökkentéssel, a Fidesz alelnöke azt fejtegette: ez a kritika akkor lenne indokolt, ha a kormány a beszedett adókból osztogatna támogatásokat.
Hoppál Péter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön tartott telt házas fórumot. Szerinte fel kell idézni azokat a „szégyenletes cselekedeteket”, amelyeket 2010 előtt követtek el a magyar emberek ellen, illetve ki kell állni az azóta elért eredményekért. A Fidesz szóvivője közölte: ezt azért kell megtenni, hogy a családban, a baráti körben vagy a buszon a munkába menet el lehessen másoknak is mondani, hogy mi az alapvető különbség a két típusú kormányzás között. A legfontosabb, hogy 2010 előtt az emberek kárára, 2010 után pedig az emberek hasznára hoztak kormányzati döntéseket – fogalmazott.
Mint mondta, az idei év nagy kérdése az lesz, hogy az ország visszakanyarodik a 2010 előtti rossz kormányzati politikához vagy megőrizi az elmúlt négy év eredményeit és folytatja a megkezdett munkát.
A Fidesz szóvivője szerint az előző kormány elherdálta a hitelből felvett hatalmas pénzt, érdemi előrehaladást azonban nem tudott felmutatni, és ezzel – mint fogalmazott – „nemcsak gyerekeinket, hanem unokáinkat is megterhelték a hatalmas adóssággal”. Az első Orbán-kormány által hozott állami kamattámogatású forinthitelt megszüntették, ennek eredményeként a családok zöme nem forintban, hanem devizában adósodott el, ami „önmagában történelmi bűntettnek tekinthető” – mondta Hoppál Péter.
A Fidesz már 350 ezer családon segített az árfolyamgát és a végtörlesztés lehetőségével – hangsúlyozta, jelezve, a munka nem ért végét, a kormány a Kúria döntésének függvényében határoz majd a további intézkedésekről.
A szóvivő szerint Gyurcsány Ferenc „ki sem látszott” a reformokból, közben a kormánya nem figyelt arra, hogy az emberek százezrei válnak munkanélkülivé. A Fidesz segély helyett munkát adott az embereknek, ez az alapvető társadalomfilozófiai különbség a két kormány között – húzta alá Hoppál Péter.
