A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) jelenlegi előrejelzése szerint az érkezésre EDT-idő szerint éjfél körül (04:00 GMT-kor) számíthatunk, plusz-mínusz 6 órás eltéréssel.
Pillanatnyilag még nem tudni, hogy pontosan mikor éri el a Földet a koronakitörés
Az űridőjárás-előrejelzők jelenleg a koronagráf-megfigyelések és modellek elemzésével foglalkoznak, hogy meghatározzák a koronakidobódás (CME) pályáját és sebességét, valamint pontosítsák a Földre való megérkezésének a várható idejét is.
Az űridőjárás a központi csillagból, a Napból érkező napszél, valamint a földi magnetoszféra, ionoszféra és termoszféra állapotából tevődik össze, ami egyaránt hatással van az űrben keringő eszközök, valamint a a földi telepítésű technikai berendezések működésére és biztonságára, de akár az élőlények egészségét is érintheti, illetve veszélyeztetheti.
Ha a koronakidobódás jelentős része a Föld felé irányul, akkor ez geomágneses vihart válthat ki,
és a szokásosnál alacsonyabb szélességi körökön is sarkifény-felvillanásokat okozhat.
Azt, hogy milyen látványos lesz a jelenség, nagymértékben függ a koronakitörés mágneses orientációjától is, amikor majd eléri a Földet.
A NOAA Űridőjárás-előrejelző Központja pillanatnyilag mérsékelt (G2-es fokozatú) geomágneses viharra számít október 9-én; ezért jelenleg a G2-es szintű figyelmeztetés van érvényben -írja a Space.com csillagászati hírportál.
A geomágneses viharokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán rangsorolják a G1-től (kisebb) egészen a G5-ös (extrém) fokozatig.
A G2-es kategóriába sorolt mágneses viharok idején a tapasztalatok szerint nem megy ritkaságszámba a sarki fény felvillanása az alacsonyabb szélességi körökön sem, olyan szélességeken például, mint amelyen New York vagy Magyarország is fekszik.
Ez persze még nem azt jelenti, hogy az északi fény garantáltan eléri ezeket a területeket, de azt sem, hogy nem terjed-e ki még délebbre is. A sarkifény-jelenség kiterjedése attól függ majd, hogy a beérkező koronatömeg-kidobódás hogyan lép kölcsönhatásba a Föld mágneses terével.
