A minisztérium szerint ennek célja éppen az, hogy az adatbekérés során ne kelljen külön megjelölni, hogy valaki házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él. A tárca értelmezése szerint ezzel elkerülhető, hogy a munkavállalóknak a foglalkoztatásuk szempontjából szükségtelen, magánéletükre vonatkozó érzékeny információt kelljen felfedniük, amelyből akár szexuális irányultságukra is következtetni lehet.
A minisztérium azt is egyértelművé tette, hogy az adatok alapján semmilyen kvóta meghatározását nem tervezi.
A Háttér Társaság szerint ők kezdeményezték az ügyet
A Háttér Társaság lapunknak küldött válaszában megerősítette, hogy jogsegélyszolgálatához érkezett konkrét panasz nyomán 2026. július 15-én közérdekű bejelentéssel fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz.
A szervezet közlése szerint elsősorban azt kérték, hogy szüntessék meg a családi állapotra vonatkozó – valamennyi, így az egyházi és magániskolákra is kiterjedő – adatgyűjtést. Másodsorban pedig azt indítványozták, hogy amennyiben az adatgyűjtés megszüntetése nem lehetséges, a nyilvántartásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően vezessék.
A két közlés között tehát abban nincs vita, hogy a Háttér Társaság közérdekű bejelentést tett a minisztériumnál. A vita elsősorban az intézkedés értelmezéséről szól: míg a Háttér Társaság eredetileg a családi állapotra vonatkozó adatgyűjtés megszüntetését kérte, a minisztérium szerint az ezt követő intézkedés nem új adatfelvételt, hanem a meglévő nyilvántartások jogszabályokhoz igazítását jelenti.
Rétvári Bence ugyanakkor korábban éppen azt kifogásolta, hogy a változtatás az egyházi és magániskolák adminisztrációját is érinti. A KDNP frakcióvezetője szerint a levél arra kötelezi az intézményeket, hogy a pedagógusok személyi adatainál egymás mellett kezeljék a házastársi és az azonos nemű bejegyzett élettársi kapcsolatokat.
