A nemzetgazdasági miniszter, akinek cikke hétfőn jelent meg a londoni gazdasági napilap netes kiadásának felzárkózó piacokra szakosodott blogrovatában (Beyondbrics), kifejtette: Magyarországot a gazdasági válság előtti évtizedben követett, hitelre épülő, a külső és a belső eladósodottságot folyamatosan növelő gazdaságpolitika, a gyenge növekedési potenciál és a foglalkoztatás alacsony szintje tette különösen sebezhetővé.
A 2010-ben hivatalba lépett kormánynak többszörös kihívással kellett szembenéznie. Meg kellett teremtenie a költségvetési és pénzügyi stabilitást, a gazdaságot fenntartható növekedési pályára kellett állítania, és ezzel egy időben az elhúzódó költségvetési-pénzügyi válsággal terhelt, kedvezőtlen nemzetközi környezettel is meg kellett birkóznia – áll Varga írásában. A tárcavezető szerint a kormány – a további recesszió és a társadalmi feszültség elkerülését célzó merész kezdeményezéssel – hagyományos és innovatív intézkedések elegyét alkalmazta gazdaságpolitikájában.
Kezdetben sokan kétkedtek, de a tavalyi év erőteljes választ adott a kétkedőknek és a bírálóknak egyaránt: 2013 trendfordulót jelentett Magyarország számára szinte minden vonatkozásban. Varga szerint a gazdasági folyamatok a vártnál is jobban alakultak, különösen az államháztartási hiány, amely ismét stabilan a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt van, emellett csökkent a közadósság, és kedvező folyamatok indultak be a reálgazdaságban, főleg a tavalyi év második felében.
A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben az elemzői várakozásokat jóval felülmúló ütemben, 1,8 százalékkal növekedett, és az ipari teljesítmény, a kiskereskedelmi forgalom és az építőipar jelzőszámai arra vallanak, hogy a negyedik negyedévi növekedés 2,5 százalék körül lehetett. Az is egyértelművé vált, hogy mindez a korábbi kilábalásoknál egészségesebb gazdasági szerkezetre épül, olyanra, amely lehetővé teszi a fenntarthatóságot – áll a cikkben.
Varga kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzetgazdaság gyakorlatilag mindegyik ágazata hozzájárult a kilábalási ütem meglódulásához. Ennek eredményeként a foglalkoztatás 21 évi csúcson van, 2013 végén több mint négymillióan dolgoztak, a munkanélküliség 10 százalék alá csökkent. Ezzel egy időben a reálbérek – 2010-hez viszonyítva – 7 százalékkal emelkedtek. A kormány e szilárd alapra építve prognosztizál 2 százalékos gazdasági növekedést erre az évre, írta a nemzetgazdasági miniszter.
A tavalyi év vívmányai közül kiemelte az unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését Magyarországgal szemben. Tekintettel arra, hogy a 28 EU-tagállam közül 16 továbbra is az eljárás a hatálya alatt áll, ki lehet mondani, hogy a hazánkkal szembeni eljárás megszüntetése egyértelmű és nyilvános elismerése volt a kabinet gazdaságpolitikájának – írja Varga.
A miniszter szerint ennek eredményeként Magyarország most már nem a lemaradók, hanem az éllovasok közé tartozik a megfontolt költségvetési politika tekintetében, először azóta, hogy csatlakozott az EU-hoz. Ráadásul a fogyasztói árindex is eddigi mélypontján van a modern kori magyar gazdaságtörténetben, és az alacsony infláció kedvező hatásai már érződnek.
Hazánk bebizonyította, hogy képes új, független és sikeres gazdaságpolitikára. Ennek elismeréseként a nemzetközi intézmények – a magyar és a külföldi piaci elemzőkkel együtt – javították a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket, emlékeztet írásában a tárcavezető.
Köztudott, hogy a magyar gazdaság szorosan kapcsolódik a külpiacokhoz. A kormány tavaly elfogadott külkereskedelmi stratégiája a keleti nyitás politikájára épít, a Nyugat egyidejű megtartásával – fogalmaz cikkében a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a cél az EU-n belül elért eredmények megőrzésével és lehetőség szerinti növelésével egy időben a kereskedelem bővítése magas fejlődési potenciált mutató országokkal.
Magyarország bebizonyította, hogy képes kilábalni a válságból és megállni saját lábán, visszanyerte pénzügyi függetlenségét, s megmutatta azt is, hogy népe képes elérni és fenntartani a gazdasági növekedést – fejeződik be a nemzetgazdasági miniszter írása a Financial Timesban.
